Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2011. június 27., hétfő

Új élet lovasoktató módra

Szintén a Familyben olvastam róluk, most meg is kerestem, be is linkelem, érdemes elolvasni a teljes írást!

"Egyik alkalommal aztán bevallottam az egyiküknek, hogy én már nem szeretem a felségem. Ő csendesen csak annyit kérdezett: „Mit gondolsz, mi a könnyebb: elmenni egy másik nővel vagy elhinni, hogy akit most úgy érzed, nem szeretsz, jobban fogod szeretni, mint bármikor?” Reggel aztán döntöttem."

"Ahogy meséltük is, nagyon különbözőek vagyunk, és máshonnan kerültünk egymás mellé, de ettől fogva egy közös célunk lett: az Urat szolgálni. Nekünk megadatott, hogy együtt dolgozhatunk, hogy a természet közelében élhetünk. Látjuk azonban, hogy a házaspároknak nincsenek közös dolgaik, nem szakítanak időt egymásra, pedig rendkívül fontos lenne akár csak hetente egy-két órát beszélgetéssel, közös tevékenységgel együtt tölteniük. Mi szállást, étkezést biztosítunk, lovagoltatunk, nyelveket oktatunk, és vendégeink a mindennapi tevékenységeink részesei is lehetnek. Jöhetnek velünk boronálni, kaszálni – amilyen munka éppen a földeken akad –, vagy segíthetnek az állatok körül. S közben beszélgetünk, együtt ebédelünk, ha igénylik. Jézus is együtt élt a közösséggel."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése