Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2021. október 30., szombat

Vikár Béla Nőikar - majdnem honlap

 Készítettem a Nőikarról egy plakátszerűséget, amin QR-kódokkal ellátva az énekelt Petőfi-verseink érhetőek el. Ekkor jutott eszembe, hogy egy bemutatkozó oldal is jó lenne, ahol (majdnem) minden megtalálható rólunk - tagok, történet, repertoár, éneklés stb... Facebooktól független oldalt szerettem volna. Ez lett belőle:

Vikár Béla Nőikar

2021. október 26., kedd

Geoládázás a gyönyörű őszben

 Milyen jó, hogy van őszi szünet! Ismét meglátogathattuk anyósomat, és közben kirándultunk.

Nem hagyott nyugodni, hogy a nyáron nem találtuk meg a boldogkői ládát, így először ott álltunk meg. Az újabb információk segítségével gyorsan meglett. 

Innen Regécre mentünk. Nyáron nem volt időnk megnézni a felújított várat, ezért most mindenképpen meg akartuk nézni. Út közben természetesen az itt elrejtett ládát is megkerestük, ami egész könnyen ment. Az erdő valami fantasztikusan szép színekben pompázott, és nagyon jó illatú volt a friss avar is. A vár mintha nem is ugyanaz lett volna, mint amit 21 éve láttunk. Nagyon szépen felújították, a kiállítási anyaga is tetszetős. Nem győztünk gyönyörködni. 








Lefelé jövet Csillag elaludt apa vállán. Ahogy elindultunk a parkolóból, a kocsi éktelenül elkezdett csikorogni, fémesen sikítani. Olyan volt, mintha valamit húznánk, de semmi látványos. Tolcsváig többször is visított, rövidebb-hosszabb ideig, én meg tiszta ideg voltam, hogy mi fog tönkremenni az autón. Ma reggel elvittük Patakra egy szervízbe, ahol megnézték. A jobb első féktárcsához szorult be egy kavics, amit minden bizonnyal Tolcsván elhagytunk.  Kicsit megkaristolta a féktárcsát, de nincs nagyobb baj, hála Istennek. 


2021. október 17., vasárnap

Egyszer talán majd vége lesz...

Reményik Sándor az első világháború gyötrelmeinek vége felé írta ezt a verset, mi a karantén-időszakban vettük kézbe, s hasonló érzések közepette kapott dallam ruhát. A 3. hullám után, mikor végre újra együtt énekelhettünk a kórussal, meg is tanultuk, s tegnap elő is adtuk. Így hangzott:


Gróf Teleki Nap

 Végre! Végre!

Tavaly sajnos nem rendezhettük meg iskolánk legnagyobb szabású közösségi napját, ezért most nagyon örültünk, hogy az idén lehetett. 

Elkészült a suli új könyvtár-díszterme a régi tornateremben, amiben egy hatalmas könyvadomány került elhelyezésre. Délelőtt, a kezdő istentisztelet után ennek volt az átadása. Énekeltünk az iskola énekkarával, ami most gyakorlatilag teljesen kicserélődött. Nagy örömömre az egyik új kolléganő tud hegedülni, és az egyik énekünket kísérte is a zongora mellett. Nekem ez nagyszerű élmény volt. A lányaim is muzsikáltak. Márti zongorán kísérte Klári fuvolázását (két egyszerű dalocskát adtak elő), Janka citerázott. Csillag mamáéknál húzta a lóbőrt. A műsort a Nőikar zárta. Az éneklés most is jól sikerült. Úgy tűnik, jót tett nekünk a hosszú-hosszú kényszerpihenő. 

Délután ipari alpinistákat néztünk a templomtoronyból lejönni (nem bent a lépcsőn, hanem kint a falon), volt kötélhúzás, lovasbemutató, íjászat, sakk, darts, ugrálóvár (Csillag itt cövekelt le), néptánc bemutató, az 5-6.-os lányok tornabemutatója, egy kollégánk miniatűr festményeinek kiállítása, Ladik koncert, a napot pedig a Terne Cherhaja zárta. Ez utóbbi egy fiatal roma zenekar. Zseniálisan muzsikáltak, szuper hangulatot teremtve. Na jó, a napot mégsem teljesen ők zárták, mert a műsoruk után még tombolahúzás is volt. 

Hogy izgalmasabb legyen a nap, délután még esküvő is volt a templomban, amin orgonálnom kellett. 

Én magam egy interaktív keresőjátékkal készültem. Még jó, hogy offline verziót is csináltam, mert megfelelő eszköz híján mindenki így kereste a művészeti nyomokat a református negyedben. 

Nagyon klassz nap volt, sok külsős érdeklődővel, régi diákok megérkezésével, akiket igen jó volt látni. 

Egy dolgot sajnálok csupán, hogy az érettségi találkozónk is ezen a napon volt, és így nem tudtam találkozni az osztálytársaimmal. 

ONLINE FELADATSOR

Így nézett ki a játék a terepen:

 





















2021. október 10., vasárnap

Érzelemdús hétvége

 Tegnap volt a Népdalkör 25 éves évfordulója alkalmából rendezett dalos találkozó. A Nőikarral mi is köszöntöttük őket, személyes ajándékkal, énekszóval. Jó volt ott lenni közöttük, hiszen a két év, amit velük is eltöltöttem, nem múlt el nyomtalanul. A találkozó jó hangulatban zajlott, a dalkörök, kórusok egészen szépen énekeltek, jókat beszélgettünk többekkel, élmény volt. Csak közben több nem túl kellemes hír is érkezett. Az első az volt, hogy a húgom, aki ma keresztelte volna a másik húgom kisfiát, aki a mi keresztfiunk lett,  kórházba került. Sajnos a nap során meg is született a kislánya. Azért sajnos, mert túlontúl is hamar érkezett szegény kis csöppség a világba. Hála Istennek a körülményekhez képest mind a ketten jól vannak, de nagy volt az ijedtség... A másik rossz hír egy kedves népdalkörös házaspárról érkezett, ahol a bácsi nagyon rossz egészségi állapotba került, a felesége pedig éppen most halt meg, a találkozó előtti napon volt a temetése, amiről én nem is tudtam, csak utólag. A szívem szakad meg miattuk...😢

Lajos bácsi, Csöpi néni, a "Népdalkör lelkei" is ott voltak kedvességükkel

 A keresztelő nem maradt el, Ákost végül papa keresztelte. Újra keresztszülők lettünk. 😀 Csillag kissé féltékennyé vált a hosszas keresztelői ceremónia alatt, de túléltük. Egyébként nagyon szereti Ákost.



Tanévkezdés

 Janka Szegedre költözött, az evangélikus kollégiumba. Nagyon tetszik neki az egyetem, geológiát tanul. Élvezi a sok újdonságot, ami körülveszi, jó barátságba került a csoporttársaival, szobatársaival is. Terepgyakorlaton (Mecsek-Villány) sok érdekes követ gyűjtött. Betagozódott az egyetemi gyülekezetbe is. Barni 11.-es, továbbra is Kecskeméten, igyekszik újra felvenni a fonalat, ami ennyi online oktatás után nem egyszerű. Márti nyolcadikos, kézilabdázik, pingpongozik, zongorázik és kamasz. De ez mind rendben is van így. Barnival együtt lelkes tagjai a most indult ifjúsági csoportnak a gyülekezetben. Klári hatodikos, zongorázik, elkezdett fuvolázni, pingpongozik. A két pingpongos leányzónk ügyesen szerepelt a körzeti diákolimpián, továbbjutottak a megyei fordulóba. Csillag nehezen tűri, hogy a nagyok nincsenek itthon. Könnyebb, amikor jó idő van és ki lehet menni az udvarra, ott nagyon szeret játszani. Nehezebb, amikor esik az eső, mint mostanság elég sokszor. Szeret könyveket nézegetni, mesét nézni, építőkockázni, rajzolni, muzsikálni. Apa továbbra is odaadóan végzi iskolai feladatait. Én csak lassan szivárgok vissza az iskolai életbe - az énekkarral már dolgozok, és készülök a visszatérésre új segédanyagok kidolgozásával. De az iskolai rendezvényekben is részt veszek - interaktív játékok készítésével például. Az elmúlt héten orgonabemutatót is tartottam. Néhány rövid darabbal mutattam meg az orgona különféle hangzásait, aztán a gyerekek megnézhették az orgonát belülről is, miközben elmondtam nekik, hogyan működik. Nagyon élvezték.