Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2011. december 19., hétfő

Városi karácsony

Szombaton délután volt a városi karácsonyi ünnepség, szintén a szökőkút mellett, ahol felállítottak és feldíszítettek egy fenyőfát, sátrakat állítottak. Először meggyújtottuk a négy gyertyát a szökőkút-koszorún (az utolsót Barnabás gyújtotta meg), igei gondolatok kíséretében. Utána jöttek a műsorok: énekeltünk a nőikarral, aztán az iskolásaink adtak elő egy kis német-énekes műsort, ezután a népdalkör énekelt és végül a katolikusok adtak elő egy betlehemest. Hangulatos este volt. A műsorok után még sokáig együtt lehetett az összegyűlt társaság, brooklin-kályháknál melegedve, forró teát, forralt bort kortyolva, különféle finomságokat falatozva, beszélgetve.   








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése