Tegnap délután rábeszéltek a lurkók, hogy menjünk le a Duna-partra. Jó nagyot sétáltunk a nagy melegben, amíg odaértünk. Klári nagyon élvezte a babakocsizást (ritkán ül benne), a többiek meg a hancúrozást. Lent a parton természetesen a vízbe is bele kellett gázolni. A nagyok bátran belementek, Márti csak módjával. Klári először megijedt, meg a víz is hidegnek tűnt első érintésre, de aztán alig lehetett kihozni belőle. Békákat is találtak (Márti szerint béka-kecskéket :-), és ezeket hajkurászták a vízben. Közben hajók is mentek nagy hullámokat verve, ami külön buli a vízben állva :-) A fákról szállt ez a "fehér csoda" virág, amitől iszonyúan prüszköltünk, meg a víz is tele volt vele. Klári mindenáron el akarta kapni őket, ahogy a kocsiban felé szálltak. Nagyokat nevettünk, jól éreztük magunkat. Hazafelé Mártinak pisilni kellett (most szokik le a pelusról, és nem volt rajta). Az utca közepén: - Anya, pisilni kell! Hová pisilhetek? :-) - még jó, hogy éppen jó nagy volt a fű mellettünk a közterület-karbantartók jóvoltából, így volt hová "bújni" :-) Itthon aztán kaptak egy-egy jégrémet a forróság enyhítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése