Viharaink

„Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus: "Menjünk át a túlsó partra." Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.  Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?"  Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?" Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?" Márk 4, 35-41

BELSŐ VIHAROK

Jézus ezt mondta tanítványainak: Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek? (Mk 4,40)

 1992. augusztusában az Andrew hurrikán Dél-Floridára csapott le. Reggel, amikor a vihar a legnagyobb erővel tombolt, betört az ablakunk, és az eső bezúdult a házba. Mialatt megpróbáltam valamivel elfedni az ablakot, hallottam, amint más ablakok is betörnek. Rá kellett döbbennem, bárhogy is igyekszem, képtelen vagyok megvédeni házunkat és értékeinket. Ekkor a feleségem azt mondta: "Húzódjunk valami biztos helyre!" Családunk a ház legbiztonságosabb belső szobájában talált menedéket. Leültem a padlóra, háttal az ajtónak, miközben a ház többi része döngött és remegett, és víz ömlött a padlásszobából, majd mindent tönkretéve. De ekkor csodálatos dolog történt. Amint feladtam a lényegtelen dolgok megmentésére irányuló próbálkozást, és biztonságunk kérdését Isten kezébe tettem, a békesség érzése töltött el. Olyannyira, hogy a vihar alatt mélyen elaludtam. Amikor erre az éjszakára gondolok, eszembe jut, hogyan csillapította le Jézus a vihart, megdorgálva a szelet és a hullámokat, megparancsolva: "Hallgass el, némulj meg!" (Mk 4,39). Azt hiszem, ez a parancs nem csak a szeleknek szólt, de a tanítványai szívében lévő zűrzavarnak és félelemnek is. Néha a legnagyobb viharok ott benn tombolnak.