Klári a tél vége felé egyedül megtanult Márti biciklijén tekerni, bent az udvarban. Volt egy kisebb bringánk is, de annak a pótkerekével mindig baj van, kényelmetlenül van a kormánya kialakítva, így azon nem ment neki. Viszont Márti kezdte kinőni a bringáját, így elővettünk neki egy nagyobbat a sufniból. Egy délután megtanult rajta tekerni, pótkerék nélkül. Másnap megtanult egyedül elindulni és megállni is. Így azóta az utcák (és anya) réme lett a két kiscsaj. Klári fél az út szélén menni, mert gödrös, hepehupás, és viszonylag könnyen felborul, ha nem figyel. Én meg megőrülök, hogy mikor megy autó alá. Ordít, ha Márti elhúz és nem vele együtt megy - mert Márti élvezi a száguldást, Klári meg 2 m-enként megáll és nyavalyog. Én pedig megőszülök, mire a legkisebb is normálisan fog közlekedni - de azért jó, hogy idáig is eljutottunk már :-) !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése