Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2013. április 5., péntek

Alkotások

A "tavaszi???" szünetben sikerült alkotnom néhány dolgot. Igazából munka volt ez, de nem annak tűnt :-).
Összeállítottam egy következő népdalfeldolgozás-sorozatot, ami a "Zalai virágének" címet kapta. Természetesen Vikár Béla gyűjtéseiből dolgoztam fel benne népdalokat (4-et), két szólamban, zongorakísérettel. Nekem nagyon tetszik, majd meglátjuk  a többiek mit szólnak hozzá. Februárban énekeltük a "Somogyi betyár" című hasonló sorozatot, az elnyerte az éneklő- és hallgató-közönség tetszését. Tervezek még egy összeállítást, a dalok már megvannak hozzá, csak ki kell dolgozni. Ennek címe "Székely lakodalmas" lesz. (A gyerekeim alig várták, hogy elkészüljek, mert állandóan zongoráztam, ami igencsak zavarta őket a kockásításban (TV-mese), mivel a zongora és a TV igen közel helyezkedik el minálunk (egymás alatt-fölött vannak :-). )
Elfogytak a szülinapi köszöntő ajándékok is, amivel a gyülekezetünk megkeresztelt gyerekeit szoktuk köszönteni, így ebből is készítettem egy fél évre való mennyiséget:

A két napi ülőmunka eredménye az lett, hogy folyamatosan zsibbadnak a kezeim, lábfejeim, és le akarnak fagyni... nem tetszik ez nekem. Már korábban is megfigyeltem, hogy mikor sokat vágok pl. ollóval egyfolytában, akkor utána hosszú ideig zsibbad a kezem, amivel vágtam. Lehet, hogy utána kéne már járni ennek a dolognak???

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése