Mostanában nálunk is "minden" elromlik vagy elromló félben van, ami csak teheti. Haldoklik a mosógépem (még megy, de elég beteges szegény, szervízbe kéne vinni, csak nem tudom, mikor ne mossak, mert minden napra jut egy adag...). A kerti kutunk a föld alatt valahol kilyukadt, és mikor pumpáljuk, forrás buzog a tövénél - rá is ráférne egy felsőrész csere. A hétvégén az internetes elosztónk nem akart működni, de aztán pár nap múlva meggondolta magát - mi baja lehetett, én nem tudom. Szombat reggel észrevettem, hogy a bojlerünk nem működik. Hétvégén kiskádban mosakodott mindenki (a gyerekek nagy élvezetére). Hétfőn kiderült, hogy elég nagy a baj, és nem biztos, hogy lesz hozzá megfelelő alkatrész... új bojler? - ugyan miből??? - hála Istennek, lett megfelelő alkatrész, és egy fél vödörnyi vízkő eltávolítása, meg az új alkatrészek beszerelése után végre van melegvizünk. Ezek után kíváncsi vagyok, az áramszámlánkon vajon mennyire fog látszani a vízkőtelenítés hatása? Ezek a dolgok már önmagukban is vegyes érzelmekkel töltöttek el. DE!
Kedden megint olyan pillanatokat élhettem át, amiért érdemes élni:
Egyik kórustagom írt egy környezetvédelemről szóló verset (ITT elolvashatjátok - érdemes!). Egymástól függetlenül úgy gondoltuk, hogy ez a vers jól szólna dalként is - aztán a közös gondolatunk összetalálkozott, és nekiálltam a dallamosításnak. Keddig csak a felével készültem el, de elvittem megmutatni neki. Kicsit féltem, mit szól majd hozzá, mert nem egészen olyan stílusúra sikerült, mint amit (én legalábbis az útmutatása alapján) elképzeltem. A lényeg, hogy annyira megilletődött a verse dalként való megszólalásán, hogy az hihetetlen! :-) Alig tudott megszólalni, és még a könyei is potyogtak, és megölelt, és nagyon boldog volt - meg én is, hogy ennyire tetszik neki :D. Nem gondoltam, hogy ilyen hatást ér el a dallamom. Azóta is, mikor csak eszembe jut, fülig ér a szám, mert amennyire neki a dal tetszett, engem annyira a hatása érintett meg :-) Szóval, az ilyen pillanatokért szeretek élni!!! :D