Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2010. szeptember 30., csütörtök

Teremtés


Egyszer, nagyon-nagyon régen, amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot, igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt. És elmosolyodott. Örült neked. Az Isten, már akkor hallotta az összes gyermekkori gügyögésedet; látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben, és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba. Isten tovább mosolygott, és szívesen nézett téged. Ő már akkor előre látta a durcás sértődéseidet, a toporzékolós kiabálásodat, a barátaid melletti kiállásodat, az első szerelmes pillantásodat... Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette. És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged. Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat. Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát, csigolyáid alakját és erejét. Ebben az ősrégi teremtő pillanatban, őszinte szeretetből teremtett neked egy pont a hátadhoz illő, keresztet. Amilyet senki másnak nem adott. Rád nézett az Isten, és tetszettél neki a kereszteddel. Örömmel látta, hogy mindaz amit alkotott jó. Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád, megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted. Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz, akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred. Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett a kereszteddel együtt.

Isten munkája bennünk

“Ha helyet adunk Istennek, bármi megtörténhet. Legyél nyitott! Legyél állhatatos! Isten csodálatosan ért hozzá, hogy szép dallamokat csaljon ki a szakadt húrokból is.” (Charles R. Swindoll)

2010. szeptember 29., szerda

A szeretethimnusz ma...

Isten = Szeretet

Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos,
Vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy "van egy álmom",
De szeretet nincs bennem,
Olyanná lettem, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.

Ha futurológusként, a jövő mérnökeként vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként Előre látom is a jövőt,
Szeretet pedig nincs bennem,
Olyan vagyok, mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.

Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak
és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve,
De szeretet nincsen bennem,
Olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.

Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből,
Szeretet pedig nincs bennem,
Olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.

Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra,
Ám szeretet nincs bennem,
Olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.

Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, rongyosra olvasom a bibliámat, ha halálomra bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni,
De szeretet nincs bennem,
Semmi hasznom abból.

A szeretet jelentéktelen, mint amikor valaki szamárháton vonul be a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja : "szomjúhozom". 
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben. 
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába. 

A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának,
De együtt örül az asszonnyal, aki megtalálja elgurult drachmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival. 
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát. 

A szeretet soha el nem múlik.

Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság.

Legyenek bár Istentiszteletek, véget fognak érni,
Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni,
Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.

Mert még nem találtuk meg a rák és az AIDS ellenszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit.

Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk mindnyájan körül, és Ö lesz majd minden mindenekben.

Mert a szeretet nélküli kötelességtudat kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség : figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság : kemény.
A szeretet nélküli okosság : gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság : hűvös.
A szeretet nélküli rend : kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom : kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás : fösvény.
A szeretet nélküli adakozás : képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság : bigott.
A szeretet nélküli hit : vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény : fanatikus.
A szeretet nélküli élet : értelmetlen.

Most azért megmarad a hit,
A remény,
A szeretet,
E három.


Ezek közül pedig a legnagyobb : JÉZUS

-Fabinyi Tamás- 

2010. szeptember 26., vasárnap

A kitiltott Isten válasza

 Interjú Billy Graham leányával, Anne Grahammel



Ismeretlen szerző bevezetője

Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: „Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket?" Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre.

Az ismert amerikai lelkész, Billy Graham leányával, Anne Grahammel készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson riporternő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel kapcsolatban: „Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek történjenek?" Anne nagyon mély éleslátásra utaló választ adott.
öngyilkos világ...

Anne Graham válasza



 „Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és távozz az életünkből. És Ő, amilyen gentleman, csendben visszahúzódott.

Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén? O Hare (akit meggyilkoltak, és testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.

Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben.

Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket (Spock fia öngyilkos lett). És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnökök jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hagyjuk, hogy diáklányaink abortuszt végezhessenek ha akarnak, és nem kell, hogy ezt elmondják szüleiknek. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a fiúk fiúk, és úgyis meg fogják tenni, adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert, amennyit akarnak, és nem kell, hogy erről szüleiknek beszámoljanak. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít, hogy mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít, mit tesz valaki (beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság jól működik.

Aztán valaki még tovább lépett ebben az ámokfutásban, és meztelen gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket elérhetővé tette az interneten. És mi azt mondtuk: rendben, a szabad szólás joga ezt lehetővé teszi számukra.

És aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv-műsorokat és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.

Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: „miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat?" Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja.

öngyilkos világ...


"Kedves Isten!

Miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az osztályban?

Tisztelettel,

Egy Érintett Tanuló"



"Kedves Érintett Tanuló!

Ki vagyok tiltva az iskolából.

Tisztelettel:

Isten."

  

Ismeretlen író hozzáfűzése

Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a Pokolba.

Furcsa, mennyire elhisszük amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki: "Hiszek egy Istenben", miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz az Istenben!

Furcsa, hogy milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre. Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák.

Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálón, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken. Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a hétköznapokban.

Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem! Gondolkozol?

Add tovább az üzenetet, ha úgy gondolod, hogy megéri! Ha nem, akkor szabadulj meg tőle, de akkor ne panaszkodj, hogy milyen rossz bőrben van ez a világ!




Ének az esőben :)

Ekkor még tavasz volt, babakocsiztunk, és nem esett az eső...
Ma, mire elindultunk a templomba, természetesen megint esni kezdett az eső. De hogy ne hangolódjunk le teljesen ettől, Barni eképpen fakadt nótára útközben:
- Gyorsan tekerek, 
mégsem haladok...
De a nagy tesóm
elszáguld előlem!
Gyorsan tekerek,
mégsem haladok...
Hát mi tagadás, jobb kedvre derültem ettől a kis nótától az esőben tekerve :)
Pár perccel később észrevette a legény, hogy a pedálja mindig zakatol, ahogy a láncvédőhöz ér. Erre megszólal:
- Jó a zeném? Bekapcsoltam a rádiót!
No komment... :)

2010. szeptember 24., péntek

Fáradtság ellen...


Nem tudom ki hogy van ezzel, de én ebéd után igen sokszor szívesen aludnék egy jót. De hát a drága lánykáim biztosan nem akkor álmosak, amikor én, úgyhogy ez nemigen szokott sikerülni. Viszont valahogyan túl kell élni a majdelalszom állapotot. Hát én ilyenkor szoktam kimenni a kertbe dolgozni. Gyomlálgatni, vetegetni stb... Vagy végülis bármilyen szabadban végzett fizikai munka jó az álmosság legyőzésére.

Viszont a szép az az egészben, hogy ilyenkor az éppen ébrenlévő csemetéim is szívesen jönnek segíteni. Hívni sem kell őket, Barni, Márti jönnek maguktól. Nagyon szeretnek a kertben dolgozgatni, pl. hordják a gazat a pipiknek. Ha pedig találnak egy hernyót, csigát vagy más egyéb bogarat, élvezettel nézegetik, vizsgálgatják, s végül odaadják pipicsemegének. Barni különösen szeret kint ügyködni. Fát vág apjával, a kis baltával (!), talicskázza a komposztot, összegereblyézi a  levágott füvet, pakolja a farönköket. Igazi kis gazda.

De Márti is kis gazdasszony: velem együtt eteti a pipiket, és ha nem ő hozhatja be a tojásokat, összedől a világ és az utca másik végén is hallják a hisztit... Múlt héten, mikor levágtunk néhány tyúkot, élvezettel nézte a kivégzést (milyen vicces, mikor a pipi fej nélkül kezd el repülni!), és segített kopasztani is. És ezek után az ebédnél a legnagyobb élvezettel ette a reggel még szaladgáló jószágot. Mindenesetre biztosan nem finnyás (ebben...).


Nagy áldás, hogy ekkora udvarunk, kertünk van! Nem is tudom mi lenne, ha nem tudnánk egész nap kint lenni: szaladgálni, hintázni, játszani, bunkizni, "jó" levegőt szívni, D-vitamint gyűjteni a napon, kertészkedni, bogarászni, békázni...   egészségesen élni...

Sziréna :)


Ma az oviból hazafelé jövet beugrottunk mamáékhoz. Klárit letettem a szobában a földre és kimentem. Erre a kisasszony természetesen bömbölni kezdett. Barni megszólal a konyhában:
- Ez a Klári úgy ordít, hogy felrakom a motoromra (értsd: bicikli) szirénának!
(Az ötlet talán Pityke őrmestertől származik, de az is lehet, hogy Az erdő kapitánya adta. Végülis mindkettő rendőr, és Barni  most éppen rendőr a saját bevallása szerint...) Szerintem inkább kis Humor Herold...

2010. szeptember 19., vasárnap

A 10 parancsolat ma….

Ernst Lange: A 10 nagy szabadság

Egy kisfiútól megkérdezték egyszer: 
- Mi a keresztyén vallás?
Erre õ így válaszolt: 
- A keresztyén vallás az, amikor azt mondják, hogy nem szabad
Sokan vannak akik így gondolkodnak. És ha megkérdezzük, miért viselkednek ilyen különös módon, akkor a Tízparancsolatra hivatkoznak: Abban mindegyre azt mondják, ne tedd ezt, vagy ne tedd azt!
Óriási tévedés! Isten nem kényúr, hanem szabadító. Ő megszabadította Izraelt, az Ő népét az egyiptomi rabságból. Majd elvezette őket a Sínai hegyhez. S a Sínai hegyen világosan elmagyarázta nekik, milyen nagy szabadságban élhetünk Istennel. Tíz mondatban közölte ezt velük. A tízből nyolc tagadó mondat, kettő pedig állítás. De a tízből egy sem tiltó mondat! Hanem ahelyett mindegyik így kezdődik:
"Én, az Isten, és te, az ember, mostantól kezdve egymáshoz tartozunk. És ha együtt maradunk, akkor így fog kinézni az életed: Nem lesznek idegen isteneid. Tisztelni fogod az én nevemet. Nem fogod magad halálra hajszolni. Családod körében emberséges életet fogsz élni". És így tovább.
A tízparancsolat az Istentől megnyert nagy szabadság tíz mondata.



1. Első parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!
Nincs szükséged arra, hogy félelmek között élj!
Nem kell félned sem a csillagok hatalmától,sem az emberek hatalmától;
nem kell féltened sem pénzedet, sem szórakozásaid örömét.
ha félve csüggesz ezeken, rabszolgájuk leszel.
Én, a mindenható Isten, a te segítőtársad akarok lenni.
Igazodj énhozzám, és akkor szabad leszel.


2. Második parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne alkoss magadnak képet énrólam!
Nincs szükséged arra, hogy neked bármit bemeséljenek -
sem szektaprédikátorok,
sem a világnézetek apostolai,
sem a mindenkori világmegváltók,
sem a gátlástalan egoisták.
Ezek mindnyájan hamis képet alkotnak maguknak Istenről,
a világról és önmagukról.
Én, a mindenható Isten, a te tanító mestered akarok lenni.
Igazodj az én beszédemhez, mert az én igém igazság

3. Harmadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne élj vissza az én nevemmel!
Nincs szükséged arra, hogy segítségemet kikényszerítsd -
sem kegyes teljesítményeiddel,
sem ostoba foglalkozásokkal,
sem álszent fecsegéssel,
sem önző céljaidnak
keresztyén köntösbe bújtatásával.
Mert mindez azt jelenti: csalétekként használod az én nevemet.
Én, a mindenható Isten, önként vagyok a te barátod.
Igazodj én hozzám, és a te imádságod nem hangzik hiába.


4. Negyedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: az ünnepnapot szenteld meg!
Nincs szükséged arra, hogy halálra hajszold magad -
sem a megállás nélküli munkával,
sem az élvezetek szüntelen hajszolásával,
sem aggodalmaskodással,
sem azzal az örökös félelemmel, hogy >>jaj, le ne késsek!<<
Mert mindez csak betegesen görcsössé tesz
és megfoszt az élet minden örömétől.
Én, a mindenható Isten, a te mestered vagyok.
Igazodj énhozzám, és életed teljességre jut.


5. Ötödik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: tiszteld atyádat és anyádat.
Nincs szükséged arra, hogy örökösen ellenkezz és lázongj -
sem szüleid ellen,
sem tanítóid ellen,
sem a fennálló erkölcsök ellen.
Az élet jó rendjei elleni lázadás
éppen úgy megfoszt szabadságodtól, mint a vak engedelmesség.
Én, a mindenható Isten, a te mennyei Atyád vagyok.
Megengedheted magadnak azt, hogy a szeretet rendjébe
illeszkedj és így nyerd el a szabadságodat.

6. Hatodik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne ölj!
Nincs szükséged arra, hogy embertársadat konkurenciának tekintsd -
akit minden áron meg kell előznöd,
akit szakmailag, politikailag
vagy személy szerint >>ki kell nyírnod<<.
Az ilyen magatartás nem arról fog tanúskodni, hogy erős
és belevaló vagy, hanem arról, hogy gyenge vagy és gyáva.
Én, a mindenható Isten, a te oltalmazód vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy embertársadat élni segítsd.


7. Hetedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne paráználkodj!
Nincs szükséged arra, hogy >>kitombold magad<< -
sem ocsmány beszéddel,
sem fülledt, nappali álmodozással,
sem önkielégítéssel,
sem úgy, hogy másokat saját ösztöneid kielégítésére kihasználsz.
Ne foszd meg magad a szerelem karikatúrái által
a szerelem tiszta örömétől!
Én, a mindenható Isten, a te boldogságod szerzője vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy várj arra a társra,
akit én rendelek neked.


8. Nyolcadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne lopj!
Nincs szükséged arra, hogy becstelen úton gazdagodj meg -
sem lopás által,
sem üzleti csalás által,
sem azzal, hogy akár felebarátodat,
akár az államot >>átejted<<.
Amennyit ilyen úton szerzel, ugyanannyit
veszítesz is önbecsülésedből és békességedből.
Én a mindenható Isten, gondoskodom rólad.
Megengedheted magadnak, hogy adj, ahelyett, hogy végy.

9. Kilencedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne hazudj!
Nincs szükséged arra, hogy az igazságtól eltérj -
sem azért, hogy embertársadat befeketítsd,
sem azért, hogy kudarcodat leplezd,
sem önnön kényelmed érdekében,
sem pedig azért, mert mások úgy óhajtják.
A hazugság az emberi együttélést
hosszú távon pokollá teszi.
Én, a mindenható Isten, bízom benned.
Megengedheted magadnak, hogy te is bízz másokban,
és bizalmat ébressz bennük.

10. Tizedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne irigykedj!
Nincs szükséged arra, hogy irigykedj -
sem a mások vagyonára,
sem a mások tudására,
sem a mások jóságára,
sem a mások sikereire.
Ha a másét irigyeled,
megfosztod magad attól, hogy örülj a sajátodnak.
Én, a mindenható Isten, minden jónak adományozója vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy örülj annak, ami a másé.

2010. szeptember 18., szombat

Eső, eső, eső...

2010. VI. 01.
Az alábbi könyv, és az örömjáték miért is jutott most eszembe? Mert kicsit elegem van a rengeteg esőből, amitől lassan a Pannon-beltenger rémképe tárul elém... A gyerekek nem tudnak kimenni az udvarra, mert ha netán elállt is az eső csorgása, mégis minden csupa-csupa víz az udvaron. A ruhák nem száradnak meg csak napok alatt, a mosnivaló viszont elég sok (mért is lenne kevés egy ekkora családban? :) ... A kerti termés rothadásáról már inkább említést se tegyünk... Mi az örülnivaló ebben???
Mondjuk, amikor végre eláll az eső, akkor:
- bátran elindulhatunk befelé a városba, nem fogunk ronggyá ázni a biciklin:)
- a teraszon már lehet játszani :)
- végre nem csak a felhők felett süt a Nap, hanem minket is átmelegít és felvidít :) Most éppen besüt az ablakon! :)
És ha újra esni kezd? Nos, maradnak az építőkockák, a közös süteménykészítés, és elég sok mesekönyvünk is akad a polcokon... Éljen a kreativitás!!! :)
  

Közben még eszembe jutott, minek is örülhetek, miközben végeláthatatlanul zuhog az eső:
- Nincs pincénk, amit elönthetne a rengeteg eső. Ez a tény sok gondtól megkímél minket. :)
- Hála Istennek tudtunk venni egy biciklis utánfutót (alias: hintó), amiben legalább a kislányok nem áznak meg, ha úton vagyunk. :)
- Végül pedig ilyenkor látható egy csodás természeti jelenség, a szivárvány, ami egyben Isten és Noé szövetségére is emlékeztet, mely szerint nem lesz több özönvíz a földön. :)


Eleanor H. Porter: Az élet játéka




         Úgy látszik kisasszonyka, maga a világon mindennek tud örülni – mondta erre Nancy és vidám képe egy pillanatra elborult, mert eszébe jutott, hogyan próbált megbarátkozni a csúf kis padlásszobával a bátor kislány.
Pollyanna csöndesen kuncogott.
-          Hát persze, hiszen erre megy ki a játék!
-          Miféle játék?
-          Hát … az örömjáték!
-          Kisasszony mit beszél összevissza?
-          Nem beszélek összevissza! A papa tanított rá. Egész kicsi korom óta játszom. A nőegyleti hölgyeket is megtanítottam. Azok is játszották, - legalábbis néhányan közülük.
-          Én ugyan nem sokat értek a játékokhoz, de azért csak mondja el Pollyanna kisasszony, miben áll. 
Pollyanna nevetett, de kicsit szomorkásan. A szürkületben arcocskája nagyon sápadtnak és keskenynek látszott.
-          Akkor kezdődött, amikor a mankók érkeztek a missziós-hordóban…
-          Mankók??
-          Igen. Tudja, annyira szerettem volna egy babát. Papa kérte is, hogy küldjenek, de amikor megérkezett a hordó, a hölgy visszaírt, hogy nincs benne baba, csak egy pár kis mankó. Elküldte, hátha valami gyerek mégis hasznát veszi. Akkor kezdtük játszani a játékot.
-          No én aztán igazán nem értem, mi játszanivaló van egy pár mankóval! – jelentette ki Nancy kicsit ingerülten.
-          Éppen az az érdekes benne. Mindenben kell találni valamit, aminek örülhetünk – magyarázta Pollyanna komolyan. – És mindjárt a mankókon kezdtük.
-          Nohát, ezt aztán értse meg, aki akarja! Hogy lehet örülni annak, ha az ember babát kíván és mankót kap helyette?
A kislány vígan ugrált Nancy mellett.
-     Dehogy nem, dehogy nem!
-    Bár igaz, hogy az elején én sem értettem – ismerte be. – De papa megmagyarázta.
-     Akkor maga pedig magyarázza meg nekem – szólt Nancy kurtán.
-     Ó, libuska! Hát annak örültem, hogy nincs szükségem rá! – vágta rá Pollyanna büszkén. – Nagyon egyszerű a játék, ha az ember már belejött!
Nancy kicsit ijedt oldalpillantást vetett a kislányra.
-          Hát ez aztán igazán furcsa gondolat!
-          Dehogy furcsa! Inkább nagyszerű! – lelkesedett Pollyanna. – Azóta is mindig játszottuk. És mennél nehezebben megy, annál érdekesebb. Igaz, hogy néha nagyon is nehéz, - például, amikor a papa elment  a jó Istenhez, én pedig itt maradtam a nőegyleti hölgyekkel.
-          No meg, ha egy rongyos, üres kis padlásszobában kell laknia! – Tódította meg Nancy.
Pollyanna nagyot sóhajtott.
-          Hát igaz. – Ez is nehéz volt, különösen az első pillanatokban. Kicsit árvának éreztem magam! Sehogysem ment a játék, mert annyira kívántam volna szőnyeget, meg függönyt, meg képeket! Aztán eszembejutott, milyen csúnyák a szeplőim és ha nincs tükör, legalább nem látom őket, meg az ablakkeretben megláttam az „én” képemet: a kilátást, - és akkor már tudtam, minek kell örülnöm! Ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt, mint például akkor a babát. …”
-részlet-      Kiadó: Szent István Társulat, Bp. 2007.

Megható és tanulságos történet, ajánlom mindenkinek sok szeretettel!!! 

2010. szeptember 17., péntek

Teetyem :)


Mártikánk most tanul beszélni. Már vannak érthető szavai, de még több, ami csak hasonlít valamire... :)
Tegnap este Klárival fürödtek a nagykádban. Klári játszott, Márti meg mindenáron mögé akart mászni és meg akarta ölelni. Én nem engedtem, mert féltem, hogy fellöki a kicsit és vége a békességnek. Hát annak így is vége lett, mert Márti a vizet fröcskölve hisztizni kezdett:
- Teetyem! Teetyem!
- (?)
- Teetyem! Teetyem!
-(!) Szereted?
- :) Ühüm! :)
És ezzel a lendülettel újra Klári mögé mászott, és megölelte... :)

Dr. Pálhegyi Ferenc előadássorozata

Boldog szerelem és házasság gonosz időkben.
"Itt van a helye a szentek állhatatosságának és hitének" Jelenések 13,10

Ezzel a címmel tart október 11-től egész ősszel előadássorozatot Dr. Pálhegyi Ferenc a Ráday Kollégium dísztermében. Aki teheti menjen, hallgassa meg!

Bővebben itt olvashatsz a programról:
http://www.family.hu/images/stories/raday2010osz.pdf

Szeretetnyelvek


"Hiába igyekszünk, valahogy mégsem értjük egymást. Néha úgy érezzük: mintha nem is egy nyelvet beszélnénk a társunkkal. Az ismert amerikai házassági tanácsadó, Gary Chapman szerint mindennek hátterében az áll, hogy nem egyformán fejezzük ki a szeretetünket, és nem egyformán vágyunk rá – azaz más a szeretetnyelvünk. Ám ha megismerjük és elsajátítjuk a másik „nyelvét”, sokkal boldogabbá válhat a kapcsolatunk. ...

Az elismerő szavak  
Aki az elismerő szavak szeretetnyelvét beszéli, annak szüksége van arra, hogy nap mint nap megdicsérjék és megerősítsék. Egy-egy bizonytalan helyzetben sokat jelent számára néhány jól megválasztott bátorító szó. A szelíd, kedves szavak, elismerő nyilatkozatok szárnyakat adnak neki – akár szóban hangzanak el, akár írásban.

A minőségi idő
A minőségi idő lényege az, hogy amíg együtt vagyunk, teljesen a partnerünkre figyelünk. Egy beszélgetés akkor válik minőségi időtöltéssé, ha érdeklődéssel és a megértés szándékával hallgatjuk a másikat, miközben az érzéseiről, vágyairól beszél. Akinek a minőségi idő a szeretetnyelve, nem csupán meghallgatásra vágyik, hanem arra is, hogy a társa is ossza meg vele a gondolatait. Persze nemcsak a beszélgetés lehet minőségi idő, hanem bármilyen közös tevékenység is (közös séta, kerékpározás, főzés stb.), amely örömöt szerez neki.

Az ajándékok
Az ajándék kézzelfogható jele annak, hogy a társunk gondolt ránk. Akinek ez a szeretetnyelve, nagyra értékeli ezeket a kisebb-nagyobb figyelmességeket, és maga is szívesen meglepi szeretteit. Nem csupán a pénzben mérhető ajándékoknak tud örülni: önmagunk, azaz a jelenlétünk odaajándékozása ugyanolyan értékes lehet számára. Jólesik neki, ha mellette vagyunk örömteli vagy épp nehéz pillanataiban.

 A szívességek
Van, akinek azzal lehet a legnagyobb örömöt szerezni, ha apró szívességekkel lepjük meg, ha teljesítjük kimondott vagy kimondatlan kívánságait. Aki a szívességek szeretetnyelvét beszéli, nagyra értékeli a szolgálatkészséget. Örül, ha besegítenek neki a házimunkába vagy egyéb teendőibe, ha a keze alá dolgoznak, és időnként kiveszik a kezéből a munkát.

 A testi érintés
Akinek a testi érintés a szeretetnyelve, annak szüksége van arra, hogy elegendő mennyiségű ölelést, simogatást, gyengéd érintést kapjon a társától, különben egyszerűen nem érzi a szeretetét, és teljesen elbizonytalanodik. Jólesik neki, ha a párja megfogja a kezét az utcán, ha megöleli, amikor hazaérkezik, vagy megsimítja a kezét, vállát, amikor elhalad mellette. Nem minden érintés hat rá ugyanolyan kellemesen, így érdemes segítenie a társának abban, hogy pontosan mivel is lehet örömöt szerezni neki.

A szeretet tanulható
Érdemes megfogadnunk Chapman doktor tanácsát: „A szeretet nem törli el a múltat, de a jövőt megváltoztatja. Ha megtanuljuk a szeretetünket a társunk számára legérthetőbben kifejezni, olyan érzelmi légkört teremtünk, amelyben könnyebben megoldást találhatunk múltbeli konfliktusainkra és kudarcainkra. 
Házastársunk szeretetszükségletének betöltése olyan döntés, amelyet nap mint nap meg kell hoznunk. Ha ezt tesszük, érzelmileg biztonságban fogja magát érezni, és jó esélyünk lesz arra, hogy ő is viszonozza szeretetünket, így mindkettőnk szeretettankja színültig telik. Az érzelmi kiegyensúlyozottság állapotában képesek leszünk arra, hogy kreatív energiáinkat hasznos célok megvalósítására fordítsuk, miközben a házasságunk is gazdagabbá válik.”            /részlet a Family magazinból/


 Szerintem érdemes elolvasni a könyvet (vagy meghallgatni hangoskönyvből) sok halálra ítélt kapcsolaton segített már! :) Bővebben olvashatsz róla itt:
http://www.family.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=107:mondd-mi-a-szeretetnyelved&catid=1:kettesben&Itemid=2 .

2010. szeptember 16., csütörtök

Barnabás és a szerelem... :)


Múlt héten Zsombor dudákat vett a gyerekek, meg a saját biciklijére. :) Nagyon viccesen mutatnak és hangzanak!!! :) Azóta Barni minden egyes alkalommal dudál Virágék előtt, mikor jövünk haza az oviból. Így köszön be "szíve választottjának" :) . Ma hazafelé közölte:
- Ma sokáig fogok Virágék előtt állni, mert azt mondta, hogy tegnap hallotta, hogy dudáltam, de mire odaért az ablakhoz, már nem voltam ott és nem tudott integetni.
Ennek megfelelően ahogy közeledtünk Virágékhoz, előretekert, dudált, majd szorgalmasan leste az ablakot. Sajnos hiába... talán túl röviden dudált, és nem hallották meg odabent... De ez nem jelenti azt, hogy feladja a reményt. :) Annyira kis tündér, ahogy udvarol az 5 és fél esztendejével! :) 
Hazaérve leültünk ebédelni. Szokásához híven nekiállt fintorogni az ebédre. Erre közöltem vele, hogy akkor többet nem főzök neki. Erre nagyon meglepődött. Azt is mondtam, hogy nagyon rosszul esik, hogy fintorog a főztömre. Ezután nekiállt enni szó nélkül. Később megjegyezte:
- Ha majd gyerekeim lesznek, ők is fintorogni fognak Virág főztjére, és ő majd elmondja nekik, mennyire rosszul esik ez neki, és akkor majd meg fogják enni. :)
Azt hittem megzabálom!!! :) :) 

Család


"család.. sokféleképpen értelmezett fogalom: 
szentséges is, megtisztelt és olykor megvetett, cinikusan félrelegyintett.
Állapota, jellege, szelleme: sorsot formáló - legalábbis meghatározó - mindnyájunk számára.
E földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család.
Jó szava, szelleme, védőszentje a mesebeli hősnek.
Aki enélkül indul: nagyobb veszedelmek közé kerül, sebezhetőbb minden tekintetben..."
/Sütő András/

2010. VII. Vámosújfalu

Az én hamuban sült pogácsám:

2009. VIII. 

2010. szeptember 15., szerda

Reményik Sándor: Csendes csodák


Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.



És akitől ezt a verset még gyerekkoromban kaptam:   
 
 a mindig csupa mosoly "vecsei pótnagymamám", Hajmási Borika néni