„Ki mondja hát, hogy mennyit érünk? A társunk? A családunk? A szomszédaink? A felettesünk? A lelkészünk? A stylist? A média vagy a korszellem? Vagy az, aki megformált minket, aki megálmodott erre a világra. Épp ott és épp akkor, amikor azt a legtökéletesebbnek látta. Olyan külső és belső adottságokkal, tehetséggel és korlátokkal alkotott meg bennünket, mint soha senki mást ezen a földön. És egy olyan, személyre szabott küldetéssel indított útnak, amelyet rajtunk kívül senki más nem tölthet be ezen a világon – még a szebbek, jobbak, okosabbak sem.
A hazugságok, melyeket a minket körülvevő világ hirdet, csak gúzsba kötnek minket. Isten azonban képes arra, hogy felszabadítson ezek alól az elvárások alól – arra az életre, amelyet valóban nekünk szánt. Ő minden gyarlóságunkkal, kicsinységünkkel együtt értékesnek lát minket. Azt üzeni nekünk: „ Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat. Rubinból készítem el falad párkányát, és kapuidat briliánskövekből,összes határaidat meg gyémántokból.”(Ézsaiás 54, 11-12)
Nem ócskavasból lettünk összetákolva, hanem igazi kincsekből, nagy műgonddal alkotott meg minket Mesterünk. Így aztán még akkor is értékesnek lát minket, ha időnként ütöttkopottnak tűnünk.”
-Révész Szilvia; Family Magazin 2011. IV.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése