Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2011. október 31., hétfő

óraátállítás...

Megkérdezte tőlünk, a több milliónyi pórnéptől valaki, hogy akarjuk-e? Nem. Csak valaki kiötlötte, hogy milyen klassz dolog fél év alatt megspórolni egy egész város egy egész napi teljes energiaellátását... Hogy ez mibe kerül? Nos, évente kétszer több millió főnyi lakosság élete bolydul meg. Ki hogy viseli, mikor belerúgnak a biológiai órájába. Van, aki könnyen átvészeli, van, aki hetekig szenved tőle. Ilyenkor, ősszel még tűrhető is lenne, no de tavasszal, mikor elvesznek tőlünk egy órai pihenést, nos az.... a legjobb jóindulattal is szadizmus. Megéri? Szerintem nem. És most kivételesen irigylem az oroszokat, akik a tavasszal kiszálltak ebből a buliból. Most igazán tarthatnánk velük. 
Ha már annyira spórolni akar a főnökség, tegye máshogy. Lehet kevesebbet nyomni a billentyűzetet, bámulni a kockát (bocsi, sok helyen már leginkább téglatestet), kevesebb légkondit használni (ez úgyis egészségtelen)... Pl. ha megszüntetnék megint a hétfői tévéadást, mint megboldogult gyermekkoromban az így volt megszokott, az garantáltan energiafelhasználáscsökkentő lenne.... (ez csak egy ötlet volt - nekem biztosan nem lennének elvonási tüneteim...)
Hogyan reagáltak a mi gyerekeink? Ma hajnalban a két kicsi 4 óra 30 perckor úgy gondolta, itt a reggel. Végülis hétfő van, és a biológiai órájuk szerint ilyentájt szokott apa kelni. Hosszabb rábeszélés után csodák csodájára hajlandóak voltak még aludni egy kicsit, így azért nem kellett teljesen elátkozni  a reggelt...

2 megjegyzés:

  1. Valóban az óra átállítás van akinek sok gondot okoz. Na nekem kétségeim vannak afelől a városnyi energia megtakarítás felől. Én csak azt tudtom, illetve tudtam, mikor még dolgoztam, hogy mikor visszatekertük ilyenkor az órát, sötét volt mire hazaértem. Ezt már szeptember végén elkövettük. Itthon kinn a kertben már semmit nem lehetett csinálni, minden maradt a hétvégére. Most egy hónappal később következik be ugyanez, de már a betakarítás nagy része megtörtént, és én már nyugdíjas vagyok. Reggel szeretem, ha napsütésre ébredhetek, nem sötétben. Vagy ha még nem álltam még át, hát dolgom is akad, amit korán, míg a család alszik, hamarabb el tudok végezni. Szóval, engem nem zavar az óra állítgatás, sőt tavasszal élvezem is, még akkor is, ha elvileg egy órával kevesebbet alszunk. Van rá egy módszer, előző este át kell állítani az órát, és ahhoz kell lefeküdni. Bocs, ugye azért nem haragszol!?

    VálaszTörlés
  2. Mért haragudnék? Ez tényleg csak azoknak nagyobb probléma, akik órához vannak kötve :-) Ezt a módszert egyébként mi is alkalmazzuk már régóta, de mégis nehéz. Én reggel alapból nehezen kelek fel... :-(

    VálaszTörlés