Mosógépünk már egy éve rakoncátlankodott. Tönkrement benne a tekerőszerkezet, és mikor egy-egy fázisból tovább kellett volna lépnie, csak kattogott. Ha nem vettem észre, egy egész délelőtt is eltartott a mosás (egy óra helyett). A helyzet egyre csak rosszabb lett. Eldöntöttük, ha megjön a fizetés, veszünk egy újat. Pénteken el is mentünk a városba (mivel nálunk nem lehet ilyesmit kapni). Bementünk az üzletbe, nézelődtünk. Az eladó mondta, hogy ha részletre vesszük, 9000 Ft-al kevesebbe kerül, és egy hónap múlva jelezhetjük a banknak, hogy egy összegben kifizetjük (a kedvezmény így is áll). No, ebben keressen logikát, aki tud. Gondoltuk, azért ez mégis megéri, így elmentünk a helyi pénzintézethez, hogy számlakivonattal igazolhassuk a jövedelmünket. Ez kb. fél órát vett igénybe (lehet, hogy több volt...). Visszamentünk a boltba, ahol nagy meglepetés ért minket. A számlánk ugyanis kettőnk nevén van, de csak a párom fizetése érkezik oda, azon pedig nem tüntették fel a nevét, csak azt, hogy jövedelem jóváírás X Ft. Így a hölgy nem volt hajlandó elfogadni, és mondta, kérjünk munkáltatói igazolást. Mi meg mondtuk, hogy frászt: Már így is egy csomó időt elpazaroltunk, ha még furikázunk is a két város között, már el is ment a kedvezmény... Párom írtó pipa lett, azt hittem fogja magát, és elmegy mosógép nélkül. Végül mégis megvettük, amit kinéztünk, igaz nem az olcsóbb áron. No comment.
Hogy ne csak rossz élményeink legyenek, történt egy pozitív dolog is. Radiátort is kerestünk az előszobánkba, de nem átlagos méretűre volt szükségünk. Bementünk egy üzletlánc helyi áruházába, kérdezősködtünk. Természetesen nem volt akkora, amekkora kellett volna, ellenben elmagyarázta valaki, hogy hol lehet kapni. Hazafelé be is néztünk, mert pont útba esett a DÉG Kft. boltja. Mikor odaértünk, láttuk egy hatalmas táblán, hogy 16-ig van nyitva (16.25 volt). De miután az udvarba be lehetett hajtani, mert a kapu nyitva volt, meg egy kocsi is állt ott, bementünk. A bejárat az épület túlsó oldalán volt. Elsétáltunk arra, hogy az ablakon belessünk, van-e olyasmi, amire szükségünk van. És volt. Sőt. A bejárathoz érve láttuk, hogy az üzlet valójában 16.30-ig van nyitva, igaz az ajtó már zárva volt. De az eladó észrevett bennünket, és beengedett. Újraindította a kasszát, és eladta nekünk az utolsó darab akkora radiátort, ami kellett. Sőt, egy fél órát el is beszélgetett velünk a cég vízlágyító készülékéről, arról, miért büdös a csapvíz és hogyan küszöbölhető ez ki, hogyan lehet klórmentesíteni a zuhanyzóvizet és hasonlók (mi kérdeztünk!). Igen kedves volt, nem mondta, hogy lejárt a munkaideje és tűnjünk már el. Ilyen is van - Hála Istennek! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése