Adventben két helyen is előadtuk a kórussal, a Lacival közösen összeállított és kinek-kinek saját kompozícióiból álló karácsonyra hangoló koncertanyagunkat. Először Baján énekeltünk a zsinagógában, majd idehaza az iskolánk tornatermében. Baján tomboló hóvihar várt minket és áramszünet, aminek következtében igen csekély hallgatóságunk volt - de annál több bókot, elismerést kaptunk annak ellenére, hogy igen bátortalanul énekeltünk. Bajai beszámoló Katától
Idehaza még a vártnál is nagyobb hallgatóság volt kíváncsi ránk, teljesen megtelt a tornaterem. Hihetetlen élmény volt a csillogó szemeknek, megindult lelkeknek énekelni: Krisztus megszületett... Ha nem is éneklünk tökéletesen, mégis képesek vagyunk érzéseket közvetíteni az énekünkkel, és élőben az énekünk valahogy megérinti az embereket. Ez egy érthetetlen csoda, amit főleg akkor tudok nagyon furcsállni, mikor visszahallgatok 1-1 felvételt. A felvételek ugyanis a hangulatot nem adják vissza, csak a néhol fals hangokat, pontatlanságokat. De érdekes módon a közönség ott és akkor, abban a pillanatban ezeken átsiklik - és én magam sem veszek észre sok hibát előadás közben (hiába, nem vagyok a karvezetők gyöngye :-). És azt, hogy érzelmeket tudunk közvetíteni, nem én találtam ki, hanem előadás után mondták többen is - köszönet érte, mert ez biztatás a jövőre nézve :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése