Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2023. október 19., csütörtök

Ped-2 minősítés

 Tavaly nyáron készítettem el a portfóliómat. Az írás minden percét élveztem. Ősszel a szükséges feltöltendő órákat is hospitáltam és megtartottam. Ez is oké volt. Aztán kiderült, hogy a minősítésre várhatok még egy évet, 2023. 10. 13.-án lesz, a poén kedvéért pénteki napon (amúgy nem vagyok babonás). Ami bosszantott, hogy ennél rosszabb időpontot nem is jelölhettek volna ki, hiszen következő nap volt a Teleki Nap, amin sok feladatom volt (ezt mind tudtam előre). 

Ahhoz, hogy ne kelljen új tematikus tervet csinálnom és úgy jöjjenek ki az órák, ahogy kell, minden órámat meg kellett tartani a 3. és 6. osztályban, amitől totál idegbeteg voltam, mert persze maradt el óra, amit azért csak sikerült bepótolni. Minden időm és energiám a felkészülésre ment el. A minősítés hete előtti héten betegen toltam végig az egész hetet. A minősítéskor hála Istennek nem volt semmi bajom és végül mindennel rendben (f)el is tudtam készülni. 

A kecskeméti kolléganőt (elnök), akit vártunk, ismertem, a bajai szakos kolléganőt nem. Ő egyébként főiskolai tanár is az általános iskolai munkája mellett. Mindketten rendkívül pozitívan álltak hozzá a dolgokhoz, nagyon kedvesek voltak. "A portfólió alapján ígéretes napunk lesz". Ebben én nem voltam annyira biztos. A gyerekek mindkét osztályban nagyon jól viselkedtek, mert erősen meg voltak szeppenve a 4 látogatótól. De szépen, nagyon szépen dolgoztak, nagyon meg voltam velük elégedve. A megbeszélésnél aztán úgy elhalmoztak a sok pozitív megfigyeléssel, hogy majdnem elbőgtem magam, mivel én azért nem voltam úgy elszállva a két órámtól (6.o. - Mátrai képek / Vidróczki nóták, 3.o. - Itt ül egy kis kosárba). Tudtam, hogy igaz, amit mondanak, de nekem ez nagyon meglepő és egyben megható volt, hogy néhány írásmű és két óra megtekintése után ennyire rá tudnak tapintani a lényeges dolgokra, ennyire átlátják, amit csinálok. Csak azért írok le néhány gondolatot, hogy ne felejtsem el, amit sikerült megjegyeznem a sokminden közül, ami elhangzott:

- komplex, tantárgyközi óra: minden volt benne - történelem, irodalom, matek, rajz, földrajz, tánc, szómagyarázat stb...

- sok tálentumot kaptál

- kész vagy az új dolgok megismerésére, tanulására

- élményszerzés

- interaktív

- sokoldalú

- azt is megdicsérték, amit én bénának vagy esetlennek véltem

- "Látszik, hogy a helyeden vagy."

Az órákon volt sok genially (betyárokról, a Mátrai képekről, ritmusos dominójáték), zongorás-énekes dalbemutatás, daltanulás, zongorakíséretes éneklés, színezős feladatlap, táncolás, tapsolás, dalfelismerés ritmuskártyáról. 

A portfólióvédést is geniallyvel csináltam meg, s közben kiderült, hogy a bajai kolléganő ismeri egy kedves volt tanáromat, aki szóba jött, mivel osztálytársak voltak. Hát, ennek a végén is elpityeredtem kissé az elnökasszonnyal együtt, aki többeket ismert, akikről szintén beszéltem. 

Óriási megerősítés volt nekem ez a nap abban, hogy jól, csinálom, amit csinálok. Annak ellenére, hogy a városban, gyülekezetben sokan lenézik a munkámat a többi kollégáméval egyetemben és bárhová elviszik a gyerekeiket iskolába, csak hozzánk nem, még véletlenül sem...

--::--::--::--::--::--

(Néhány kép - a művészeti teremről és az ének órai munkáról:)



Tavalyi képek:







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése