Zsombor néhány kollégával elment Kisorosziba hittantáborba. A hittantáborhoz csináltam egy Padlet oldalt, ahová Rita minden nap feltöltötte, mi történt velük. Mivel ezt megosztottuk, folyamatosan követhette bárki az eseményeket. Tetszetős megoldás volt.
Az itthon maradókkal ki kellett pakolnunk a kisiskolát meg a bádograktárat, valamint a kastélyt, mert teljes felújítás vette itt kezdetét. Nagy meló volt. A bádogból vagy 100 mázsa fát hordtunk ki meg még ki tudja mennyi lomot. Jó kis csapatépítő tréning volt, az biztos.
Itthon a kertben kezdtem nagy csatát a csupasz csigákkal, amik teljesen ellepték a kertet. Az összes cukkini palántámat meg még egy csomó mindent felzabáltak. Végül tejfölös vödrökből csináltam több sörcsapdát, ami szépen gyűjtögette őket. De sokat szedtem össze a tuskók alól is. A palántáimat pedig körbevettem jó rücskös smirglivel, azon nem másztak át a csigák. Másik nagy katasztrófát a levéltetvek okozták. Olyan szinten ellepték a két őszibarackunkat meg a szilvát, hogy azt hittem belepusztulnak a fák. A barackok az összes gyümölcsüket ledobták, a szilván maradt egy nagyon kevés. Naponta cseréltem a ragasztószalagos csapdákat a fákon, mert csurig teltek tetvekkel. Brutális volt. Ami viszont várakozáson felüli termést adott, az a málna volt. Kétszer is tudtam szörpöt főzni belőle. Amivel még meg voltam elégedve, az az uborka volt. Az sem termett még ilyen szépen, mint az idén.
A Temesváry-ági unokatesóim szerveztek egy nagy családi találkozót Kádártán. Nagyon jó volt ott lenni, beszélgetni, sokakkal már évek óta nem találkoztunk.
Mivel igen tönkrement már, szétszedtem a tyúkudvarban a "nyári szállást". Barnival, aztán Zsomborral csináltunk egy újat, ami magasabb és sokkal jobb, mint az előző volt.
A kertbe építettünk egy új sufnit is a tyúkól folytatásában. Áthordtuk ide a gabonáshordókat meg a szerszámokat. Így a nagyobbik sufniba visszaköltözhettek a biciklik és felszabadult a teraszunk. Ez nagy rendezkedést vont maga után, de már ideje volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése