Végre eljött a szabadság hete, és elmehettünk nyaralni. Nagy könnyebbség, hogy családi örökségeink folytán a szállásunk megoldott, csak az egyebekről kell gondoskodnunk. Pl. arról, hogy mit is csináljunk a strandoláson kívül. Fontos szempont, hogy mit nem láttunk még és érdemes megnézni. Kirándulásainkat most az is befolyásolta, hogy hol és milyen geoládákat tudunk találni. Minden napra jutott belőle.
Első nap a kedvenc kádártai forrásunknál jártunk, ahol a friss vízen kívül az első ládát is begyűjtöttük. A forráshoz minden reggel elmentünk, hogy friss innivalónk legyen a napra. Meglátogattuk nagynénéméket is, jót beszélgettünk velük.
Második nap strandoltunk. Éppen egyszerre értük a parkolóba a húgomékkal - megbeszélni se lehetett volna jobban. A fürdést mindenki nagyon élvezte, és jó volt beszélgetni is, mert rég láttuk már egymást. Este kerestünk egy évfordulós ládát, de nem találtuk, csak a rengeteg szemetet a kijelölt útszakasz mellett. Nem töltött el boldogsággal, hogy a falu egyik legszebb helyén ezt kellett tapasztalnom... Ezután egy másik láda nyomába eredtünk az erdőbe. Milyen jó, hogy Zsombor esze kereke máshogy jár, mint az enyém, mert az ő értelmezése volt helyes a láda helyét illetően. Míg én a bozótosban karistoltam magam, addig ő Klárival szép tiszta helyen megtalálta a ládát.
Harmadik nap Cseszneken jártunk. A Kőárokban nagyon élveztük a sétát, akadálymászást. A közepén a fényképpel jól bemutatott helyen a ládát is megtaláltuk. Ezután megmásztuk a várat. A gyerekeknek nagyon tetszett. Sajnos a vár tövében nem működött az étterem, pedig nagyon éhesek voltunk. Ezért ittunk egy limonádét nagyon sok gyümölccsel, nagyon sok pénzért (mint kiderült, van ennél drágább is, ami nem a beltartalom minőségéről, hanem a helyről szól). Finom volt. Ezután jött a Kőmosó-szurdok. Emellett is volt egy láda fent a szikláknál, de nem találtuk meg. Kisgyerekkel nem volt jó ötlet oda felmenni, végig attól féltem, mikor esik le egyik vagy a másik... A szurdok viszont szép volt, még barlangot is jártak a bátrabbak. Nagyon elfáradtunk. Visszafelé Zircen ebédeltünk, mint utóbb kiderült egy jó drága helyen. De legalább jóllaktunk a késői órában.
Negyedik nap Tihanyba hajóztunk. Csillag élvezte a hajókázást, föl-alá rohangált végig. Elmentünk a Belső-tóhoz, amit eddig még nem láttunk, aztán voltunk a Levendula-házban is. Érdekes volt. Eredetileg a gejzírkúpoknál lévű multiládákat akartuk megkeresni, de az előző napi csalódás és GPS hiányában nem volt kedvünk belevágni, mert nem találtuk volna meg. Inkább felmásztunk az apátsághoz, ahol volt egy másik, könnyen megtalálható virtuális láda. Itt is volt egy kis akadály - az apátságot éppen renoválják, és az állványozás kitakarja, amit látni kell. De pont jött egy másik csapat is, és a sasszemű apuka látta is amit kellett. Nagyon szomjasak voltunk, meg Klári kissé rosszul volt már a napsütéstől, ezért leültünk egy az eddigieknél is drágább helyre limonádét inni, ahol volt árnyék. Barni megállapította, hogy itt az alkohol kedvelőket részesítik előnyben, mert a sör olcsóbb volt a limonádénál, amit csak szörppel dúsítottak. 1:0 Csesznek javára! Hazafelé még meg akartuk keresni az évfordulós ládát, amit korábban nem találtunk. A szőlőt megtaláltuk, ami elvileg a láda közelében van, de a ládát sajnos megint nem. Pech. Itt fel is adtuk.
Ötödik nap megint strandoltunk. Ismét jó volt. Utána felmentünk a faluba egy multiládát keresni. Meg is találtuk az összes részét, és nem kellett szemétben, tüskebozótban járni hozzá, ami külön szívmelengető volt. Ezután meglátogattuk keresztanyámékat, majd indultunk vissza a szállásra. Félúton csörög Zsombor telefonja, és kiderült, hogy elvesztette a kistáskáját pénzestül, iratostul. Észre se vettük. Viszont valaki megtalálta, és a benne levő dolgok alapján kinyomozta a telefonszámát. Visszafordultunk, és egy megbeszélt helyen vissza is adta hiánytalanul. Mikor Zsombor kérdezte, mivel tartozik ezért, csak annyit mondott, hogy térítse tovább az embereket. Hihetetlen. Két dolog miatt is. 1 - Nagyon kevés ember tette volna ezt meg, hogy talál egy táskát, kinyomozza kié, és vissza is adja. Jó, hogy vannak még ilyen rendes, becsületes emberek! 2 - Egy Ige jutott eszembe: "Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk." Zsoltárok 68,20 Most éppen küldött egy embert, hogy megkíméljen az igazolványok pótlásának procedúrájától, ami nem igazán jött volna jól, mert Zsombor a jövő héten is táboroztat...
Hatodik nap hazafelé egy már ismert helyen gyűjtöttünk be egy ládát. Reggel indultunk, mert esett az eső, és itthon is volt mit csinálni.
Szép hetünk volt, jó volt kikapcsolódni, együtt lenni, kirándulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése