Tegnap apu egy 35 hetes pici lányt temetett... Meg sem érte, hogy élve megszülessen, a köldökzsinór megfojtotta...
Az első gondolatom az volt, hogy Klári ennyi idősen látta meg a napvilágot - él és egészséges. A második hasonló volt: Barnabás csomót kötött a köldökzsinórjára, ami csak a születése után derült ki - csoda, hogy él és teljesen egészséges.
Ez a hír nagyon sokkolt, annak ellenére, hogy a családot csak látásból ismerem, nem is igen tudok róluk semmit. Azt viszont tudom, hogy milyen érzés, amikor az egyik pillanatban még a pocakomban hancúrozik egy pici élet, a másikban pedig már nem él. Ezt sajnos én is megtapasztaltam, ha nem is ennyi idős babával. Borzasztó dolog, mikor az ember egy új élet érkezését várja, és helyette a temetőbe kell kísérnie a szíve alatt hordott kis életet. Sokak életét tönkretette már, amikor nem tudták feldolgozni a hasonló élethelyzeteiket. Engem az gyógyított meg, amikor a következő kis élet, aki bennem megfogant, épségben megszületett. De ez nyilván nem mindenkinél van így.
Hol van ilyenkor Isten? Miért engedi ezt meg? - sokak kérdése ez. "A viskó"-ban is elhangzanak ilyen kérdések, és a válasz is. Isten engedi megtörténni a rossz dolgokat is velünk, DE ott van ebben a helyzetben is velünk, és a legnagyobb tragédiákból is egészen jó dolgokat tud kihozni. Kérdés, hogy meglátjuk-e a lehetőségeket, a változásokat, azt, ami a rosszban is jól sül el. Meglátjuk-e a szeretetét, kegyelmét, hogy a tenyerén hordoz ilyenkor is, vagy csupán vádolni tudjuk - esetleg azért is, aminek igazából mi vagyunk az okai...
A legújabb Family magazinban is van egy cikk, ahol egy család meséli el, hogyan élték meg 3. gyermekük elvesztését. Tanulságos, amit válaszoltak arra a kérdésre, hogy hibáztatták-e, vádolták-e Istent a történtekért: "Az is rossz, hogy mi, keresztények sokszor nem hisszük el, hogy velünk ugyanúgy bármilyen baj megtörténhet. Szerintem ebben a jóléti társadalomban megteremtettük a nyugati típusú kereszténységet, amely amolyan 'boldogan élünk, míg meg nem halunk' mese: ha Istent választod, megóv téged minden bajtól, gazdag leszel, szép feleséged lesz… A földi életünk küzdelmes, nehézségek jönnek; ez itt még nem a mennyország. A Biblia azt mondja: 'Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.' (Zsoltárok könyve 34,20) Ez viszont igaz. Történjen velünk bármi, az Úrral túlélünk mindent."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése