Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2011. január 28., péntek

Róma 2,1. 3-4

"Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember, mert amikor más felett ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanazt cselekszed, miközben ítélkezel! ...
Azt gondolod, te ember, aki ítélkezel azok felett, akik ilyeneket tesznek, holott magad is ugyanazokat cselekszed, hogy akkor te megmenekülsz az Isten ítéletétől? 
Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?" 



Ez volt a tegnapi Ige. Mostanában rengeteg ítélkezés van körülöttem, sokszor bennem is. Azért igyekszem keveset ítélkezni, mert a szívünkbe csak Isten lát bele, ő ismeri a másik ember lelkét, gondolatait, tetteinek okait. Mi csak azt látjuk, ami a szemünk előtt van, az pedig sokszor csalóka. Mielőtt ítélkeznénk másokról, tényleg érdemes előbb magunkat megvizsgálni: én milyen vagyok? mit tennék ugyanebben a helyzetben? hogyan viselkedek másokkal szemben? stb... Az ítéletünk sokszor visszacsaphat, hát ne mondjunk ki semmit elhamarkodva. Végül pedig egyedül Istennek van joga ítélkezni felettünk. Az Ő szemében ugyanolyan bűnösök vagyunk mindannyian, és Krisztus megváltó szeretete nélkül egyformán elvesznénk. Tanuljunk egy kis alázatot, tanuljunk meg hallgatni a sok beszéd helyett, s békésebb, boldogabb lesz az életünk. :-)

2011. január 24., hétfő

Szerencse vagy szerencsétlenség?

Egy idős földművesnek volt egy öreg lova, amellyel a földön dolgozgatott. Egy nap a ló elszabadult, s eltűnt a dombok közt. Amikor a szomszédok kifejezték sajnálatukat a szerencsétlenség miatt, az idős ember csak ennyit mondott:
- Szerencse vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani?
Egy hét múlva a ló visszatért a dombok közül egy ménes vadlóval, és amikor a szomszédok a földműves szerencséje miatt örvendeztek, ő ismét ezt mondta:
- Szerencse vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani?
Amikor az idős ember fia megpróbálta betörni az egyik musztángot, leesett a lóról, és eltörte a lábát. A szomszédok megint sajnálkoztak. Nem úgy az idős ember, aki csak ennyit szólt:
- Szerencse vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani?
- Néhány hét múlva bevonult a hadsereg a faluba, és besoroztak minden hadrafogható fiatalembert. Amikor az idős földműves fiát a törött lábával meglátták, lehagyták a listáról. Szerencse volt ez, vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani?


Mire figyelsz?

Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával.
A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon.
Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt. Egyszer csak megszólalt az indián: - Hallok egy tücsköt.
-Az nem lehet- mondta a barátja. - Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
-Biztos vagyok benne. Hallottam egy tücsköt - mondta az indián
-Ez őrültség- mondta újra a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt.
Az ágak között tényleg megtalálta a tücsköt.
A barátja álla leesett: - Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van.
-Nem- válaszolt a bennszülött -Az én fülem semmiben sem különbözik a tiedtől.
A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban.
-Ez lehetetlen, én sose hallanék meg egy tücsköt ilyen zajban.
Nem, nem lehetetlen - hitetlenkedett tovább a barátja.
-Az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked.
Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette azokat.
Harminc méteres körzetben minden fej megfordult, hogy vajon az érme, ami csörrent, nem az övék-e.
-Látod már, hogy mire gondoltam?
Az egész azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra.


Gyanú - vagy jóindulat?...

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

- Milyenek itt az emberek? tudakolódta.

- Hová valósi vagy? kérdezett vissza az öreg bölcs.

- Athéni vagyok.

- És felétek milyen nép lakik? kérdezett tovább az öreg.

- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.

- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.

A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.

- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.

- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg.

- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította.

-Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

Visegrád - városkapu

2011. január 21., péntek

Janka 9 éves lett :-)

Nagylányunk tegnap 9 éves lett. Nagyon várta a nagy napot. A sűrű napi program miatt csak este egy fincsi vacsi (brassói) kíséretében tudtuk megünnepelni.

vaníliatorta tutti-frutti rózsákkal - a szülinapos kívánságára :-)


Vámosról már előző nap megérkezett a szülinapi csomag. Ritka és értékes ajándék volt benne: papa imakönyvének új, bővített kiadása. Janka el is kezdte olvasgatni, ahogy megkapta. Ablonczy mamára nagy hatással voltak a szeremlei évek, mert most, hogy talált egy népművészetes könyvet, benne szeremlei nyakékekkel, ő is csinált egyet Jankának: papával kifúratott egy rakás régi pénzt, aztán összefűzte őket egy szép lánccá. Janka "drachmát" kapott :-). Mi a kreativitását céloztuk meg, egy színes pávamakettet adtunk neki, amit még tegnap este össze is rakott, teljesen egyedül. Nagyon kis ügyes!!! :-)


2011. január 14., péntek

NAPRAFORGÓK Karaoke-DVD

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a budapesti Szövetség zenekar Napraforgók gyermekkórusának legújabb albumát. Ezen a DVD-n a korábban megjelent "Csupa napsugár" című CD-jük dalainak karaoke változatai, videoklippek és más egyéb extrák találhatóak. A kiadvány jelen pillanatban egyedülálló, mert jelenleg ez az egyetlen olyan karaoke-DVD, ami keresztyén gyermekdalokat tartalmaz. Az alábbi link megnyitásával eljuthattok a weboldalukra, ahol bele lehet tekinteni a tartalomba, és rendelni is lehet:  NAPRAFORGÓK   :-)

2011. január 5., szerda

Barni Istenkérdése

Jövünk haza az oviból, egyszercsak Barni megszólal:
- Anya, Isten létezett már, amikor a régi királyok éltek?
- Igen, hiszen az egész világot ő teremtette, már jóval a sok-sok király előtt.
- Értem. Akkor Őt nem szülte senki.
:-) Mi mindenen nem gondolkodik egy nagycsoportos óvodás? :-)

Klári 1 éves lett!!! :-) :-) :-)



Tegnap, azaz január 4-én 1 éves lett a legkisebbünk. Bár méretei (8 kg, 72 cm, 5 fogacska) kissé rácáfolnak erre, de az ügyessége, okossága bizony nagyon mutatja, mennyire múlik az idő.



Mi is a tudománya? Ahogyan már korábban írtam, ügyesen mászik nemcsak vízszintesen, de függőlegesen is. Már néhány másodpercig megáll kapaszkodás nélkül. Okosan figyeli a többieket, no és utánozza is őket mindenben (ez nem mindig jó...). Mindenre kíváncsi: finom-e a nyers és hámozatlan krumpli, vajon a krumliskosárba belefér-e a fejecskéje, mi lehet a szekrényben az edényeken kívül, mi lehet a szemetesben... és még sorolhatnám :-). Ma reggel igazi meglepetéssel szolgált: Ült a lábamon, és fogtam a kezét. Egyszer csak elkezd "énekelni", és ugrál - dülöngél - ugrál - majd hátradől a lábamra... Nos, ez az "így lovagolnak a hölgyek..." kezdetű mondókás játék, amit nagyon szeret játszani. Van itt ész a kobakban, nem is kevés!!! :-) Újabban próbál utánozni is egyszerűbb szavakat. Az anya volt az első, amit céltudatosan használ is. Aztán jött a fujj (büdi pelus), és ma a vau-vau.

Keresztapuval - Keresztanyuval 


Szépen ég ez az elfújhatatlan gyertya, de még nem is sikerül fújni igazán... :-)

2011. január 3., hétfő

Márti és a Miatyánk...

Vasárnap az istentiszteleten mondtuk a Miatyánkot. Oda értünk, hogy:
- ...és mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma...
Márti megszólal:
- Hamika?!
Hát igen. Az értelmezés tökéletes... :-)