Kilyukadt a kedvenc térdzoknim sarka. Nem volt érdemes megvarrni, mert már eléggé elkopott a talpa. A szára viszont még használható volt, és miután sajnáltam kidobni, nekiálltam átalakítani. Már korábban is gondolkodtam, hogy varrok ujj nélküli kesztyűket, mert ugyan horgoltattam nagyon szépeket (sok pénzért), de azok nem annyira hétköznapra valók, s nekem hét közben is kellene. A fájós kezeimnek nagyon jólesik a melegítés, sőt ennek hatására (?) mostanában keveset fájnak.
A gondolatot tehát tett követte, s a kedvenc zoknimból kézmelegítő lett. Aztán rájöttem, hogy van egy lábtyűm is elfekvőben, ami sosem volt rajtam, mert irritálta az ujjaimat. Mivel ennek nem volt sarokvarrása, két kézmelegítő is kijött belőle. Janka meg is irigyelte... majd kap, ha lesz hosszú szárú lyukas zoknija... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése