Pár hete olvastam egy hirdetést a helyi újságban, mely az általános iskola (nem a református, hanem a másik) alapításának 110 éves évfordulójának ünneplésére hívogatott.
Mi a szösz????!!!!
Valami nagyon nem stimmelt ezzel a 110 éves alapítással - legalábbis az én fejemben.
Az utóbbi időben elég alaposan utánaolvastunk az iskolánk történetének, a fellelhető összes forrást beleértve, mivel szeretnénk egy iskolatörténetet írni, mert az még nincs, és igen izgalmas a téma. Nos, ebből adódik, hogy a másik iskola történetével is foglalkoznunk kellett, mivel a kettő igen összefüggő egységet alkot, bármennyire is nem tetszik ez sokaknak. Hát ezért néztem nagyot a hirdetés felett....
Csupán 110 éve van alapszintű oktatás a városban? És a további 300-al mi van?
De nézzük csak sorjában és dióhéjban:
Mint minden nagyobb, rendes településen, ahol templom volt, ott iskola is volt régtől fogva (István király idevonatkozó rendelete meg az azt követők után). Nem tudjuk, hogy nálunk pontosan mióta, csak feltételezések vannak ezzel kapcsolatban. Azt is tudjuk, hogy városunk hamar követte a reformáció tanait, a teljes lakosság reformátussá vált. Így ha volt már akkor is iskola, az a református egyház irányítása alatt működött. Viszont az 1600-as évek első feléből van egy olyan adat, miszerint az egyházmegye püspöke a városunk lelkésze volt, és egy akkori zsinaton iskolaügyi döntéseket is hoztak - tehát akkor már szinte biztos, hogy volt iskolánk. Az 1700-as évektől kezdve a tanítók névsorát is ismerjük. Külön volt iskola a fiúknak és külön a lányoknak, a kor szokásainak megfelelően. Az iskola épületei a templom jobb oldalán voltak (az utca felől nézve), tanítói, vallástanári lakásokkal együtt. Ezen a telken van ma az állami iskola és óvoda épülete.
Az 1800-as évek második felében meggyöngült a gyülekezet anyagi háttere, ezért az iskola fenntartását az 1870-es évek elején átadták a községnek. A telek melyen az épületek álltak az egyház tulajdona maradt egészen az 1948-as államosításig, addig csak haszonélvezeti joga volt az iskolafenntartónak. A községnek való fenntartói átadás semmi jelentős változást nem hozott az iskola életében, csak a fizetést kapták mástól a pedagógusok. Miért volt ez így? Mert a községi vezetés a település református volta révén egy az egyben egyházi emberekből állott. Még az egyház kasszáját is a községházán őrizték. Tehát az iskola egyházi élete ugyanúgy folytatódott, ahogyan korábban folyt: a pedagógusok is a gyülekezet tagjai voltak, ha új került ide, igyekeztek református vallásút hívni; a pedagógusok, szülők, gyerekek rendszeresen jártak templomba, és volt vallásoktatás is. 1903-ban igazgatót is választottak az iskolában (korábban nem létezett ilyen tisztség).
Az 1900-as évek elején a tanfelügyelőnek nem nagyon tetszett az itt látott rendszer, és mindent latba vetett, hogy az iskolát államosítsák, azaz állami fenntartásúvá váljon. Persze ez az egyházi vezetésnek nem igazán tetszett, mert ők azzal adták át a községnek az iskola fenntartását, hogy ha az anyagi helyzetük javul, akkor visszavegyék a fenntartói jogokat. Ezért nem is adták át a teleknek is csak a haszonélvezeti jogát, a tulajdonjogot nem. Hosszas huzavona után, mivel a község sem volt túl rózsás anyagi helyzetben, mégis győzött a tanfelügyelet, és 1906. január elsejével az iskola állami fenntartásúvá vált. Ezzel együtt megépült az iskola mai emeletes épülete. Sőt, az óvoda is és még két tanyasi iskola, melyek az 1970-es évekig működtek. Így alakult ki az a furcsa tényállás, hogy az egyház telkén állami tulajdon létesült. Ráadásul nem is egy. Viszont az iskola igazgatója maradt az a személy, akit 1903-ban megválasztottak. A tanári kar is ugyanaz maradt, ha valaki új jött, még mindig a református vallásúakat részesítették előnyben. A gyerekeket sem cserélték le nagy hirtelenjében. Még az oktatási rendszer is maradt az, ami korábban volt. Még vallástoktatás is volt. Sőt, még templomba is jártak ugyanúgy a tanulók és a pedagógusok is. Még az 1940-es évekből is van olyan adat, mikor az iskola igazgatója
kéri a presbitériumot, hogy az iskolás gyerekeknek jelöljön ki új helyet
a templomban, mert életveszélyessé váltak a korábbi padjaik - minden
bizonnyal nem attól, hogy sosem látogatták a templomot... Nos akkor mi is történt? Iskolaalapítás vagy egyszerűen csak fenntartóváltás. Mert az iskolaalapítás nem csupán fenntartóváltást jelent és ha az oktatási szemléletváltást tekintjük, akkor arra még pár évtizedet várni kellett.
1918-ban megalapította a gyülekezet a polgári iskoláját, ami az 1948-as államosításig működött (az utolsó tanévben már általános iskolaként, mert változott az oktatási rendszer). A két iskolatípus egymásra épült, jól kiegészítette egymást. A pedagógusok át is tanítottak, amikor arra szükség volt. A II. világháború után, mikor a kommunista uralom elkezdett kiteljesedni, akkor kezdődött meg a szemléletváltás az állami elemi iskolában. Bevezették kötelező jelleggel a mindenféle kommunista iskolai tevékenységi formákat, melyeket még mi is élvezhettünk gyerekkorunkban (ld: kisdobosság, úttörőség).
A legnagyobb változás azonban az államosítással jött létre. A két iskolát egybeolvasztották. Bizonyos tanárokat elhelyeztek máshová, másoknak egy gárdában kellett tovább dolgozniuk. Tehát a mai iskola valójában ekkor jött létre, ezzel az egyesítéssel, oktatási szemléletmódváltással, gyerekanyag összekeverésével. Tehát ha már iskolaalapításról beszélünk, akkor szerencsésebb volna azt 1948 őszére datálni. Csakhát erre a momentumra senki sem lehet igazán büszke...
De mindez csak nézőpont kérdése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése