Több, mint féléves előkészület, rengeteg megbeszélés és feszültség után elközelített a nagy nap. Két testvérem kötött (remélhetőleg) életre szóló szövetséget a párjával. Az esküvő előtt egy héttel a templomban még állványok álltak és minden le volt fóliázva, mert több évtized után ismét kimeszeltetett belülről. Így a hét első néhány napját többedmagunkkal ott töltöttük és sikáltuk a padlót, a padokat, az ablakokat stb... Nehezen gondoltuk, hogy időben készen lesz, de készen lett. Közben húgom menyasszonyi ruhája is hasonló módon készült, bizonyos alkotóelemei csak kedden kerültek a varrónő kezébe. De azért időre készen lett az álomruha is. Izgatottan figyeltük az időjárást, mivel a lakodalmat az iskola udvarára tervezték a fiatalok (kb. 200 embert kellett leültetni, ahhoz pedig hely kell, nem is kicsi).
A nagy alkalomra én is sok mindennel készültem. Nagyobbik húgoméknak egy Petőfi verset zenésítettem meg, amit a kórussal énekeltünk el nekik (mivel korábban ő is a kórus tagja volt). Most mást akartam, így jött a gondolat, hogy a bevonuló és kivonuló darabokat nem kölcsönöztem, hanem magam írtam meg még a tavasz vége felé. Egész héten az orgona mellett ültem, hogy a pedállal is boldogulni tudjak, mert azt nem sűrűn szoktam használni. Készítettem nekik egy diavetítést is gyerekkori fényképeikből - ezt a templomban vetítettük le. Mivel húgomék kaptak egy dobozban mindenféle jelképes dolgokat anyósáéktól, így anyu arra gondolt, az öcséméknek is kéne hasonló. A házasság tíz parancsolatára gondoltak, amihez még két bónuszt kitaláltunk. A jelképek elkészítését rám bízták, amit nagyon élveztem véghezvinni. Sütöttem még diétás sütiket is, aminek a különböző ételallergiáktól szenvedő rokonság örülhetett.
Miután a kerti-partyra nem lehetett jó előre megteríteni, ezért ebéd után kezdtünk hozzá. Hát... az idő kicsit rövidnek bizonyult az elvégzendő feladathoz képest... már jöttek a vendégek, amikor még mindig terítés folyt... volt kis kapkodás, kis idegeskedés, de aztán minden a helyére került, csak egy kicsit irányítani kellett a kiszolgáló-személyzetet :-)
Az esküvő több szempontból is különleges volt. Az utóbbi sok évtizedben szerintem nem volt olyan a templomunkban, hogy a polgári szertartás is ott lett volna. Most kivétel történt (pl. a meghívottak létszámára tekintettel). Dupla pár is ritkán áll az úrasztala előtt, főleg, akik úgy kapaszkodnak egymásba, ahogy tesóim tették. Előre féltek, hogy az esküt majd nem tudják végigmondani a pityergéstől, így volt egy jelszó, ami megnevettette őket szükség esetén... nos, ez el is hangzott közben, de olyan hangosan, hogy az egész templomban hallani lehetett... :-) . Énekeltünk nekik a tancsikkal, levetítettem a fényképeket is, megáldották őket keresztszüleik is (hogy, hogy nem, mindkettejüké lelkész :-). Anyu is elmondta nekik, amit még a lelkükre szeretett volna madzagolni. Bensőséges volt az egész, rengeteg emberrel. Rég volt így tele a templom. Olyanok is bejöttek a városból, akikről nem is gondoltam volna, hogy érdekli őket ez az esemény (persze az egész város tudta, mi készül, mondogatták is itt-ott :-). Jó és megható volt látni őket, viruló menyasszonyokat és büszke vőlegényeket.
A lakodalomban is voltak kisebb fennakadások, a felszolgálásban is segíteni kellett, meg az innivaló is kevésnek bizonyult (nagyon meleg volt így több fogyott, mint gondoltuk). A vacsora elejét középső öcsémmel emiatt Tesco-turizmussal töltöttük... :-). Volt zene, volt tánc és mulatság, a vacsora finom volt, elég volt a sütemény, még maradt is nem kevés. Mi 1/2 1-ig maradtunk, mert a lányok ekkorra már kidőltek. Volt két egyéni kérésre elkészült kinézetű és ízű menyasszonyi torta is, amit egyik osztálytársam készített. Nagyon finomak voltak (innen is köszönjük, Márti)! :-) Az égetett cukor tortákat újdonsült sógoromék családja hozta.
Érdekes, élményekben gazdag esküvő volt. :-) Én nem bántam azokat a momentumokat sem, ami esetleg kellemetlen is lehetett volna benne, élveztem, hogy tehetek valamit, helyzeteket menthetek - másokkal együtt. Büszke voltam a fiatalokra, annyira kis bájosak, ragyogók voltak :-).
Ráadás: Sikerült felvenni, amit orgonáltam nekik :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése