Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2014. augusztus 24., vasárnap

Augusztusi emlékmorzsák

Volt egy szép családi hetünk a Sándorokkal. Sok játék, beszélgetés, látogatások, kirándulások, Dunában pancsolás... Azt hiszem kicsik-nagyok egyaránt jól érezhették magukat. :-)


Aztán volt egy Alkotótáborunk is az iskolában. Voltak erdélyi vendégek is a héten, de végre sok helyi gyerek is eljött, aminek nagyon örültünk. A műanyag-figuráknak a sokféle felhasználási módjával nagy népszerűsége volt, egész héten mindig volt, aki éppen készíteni akart valamit. De ezen kívül is nagyon sokféle szép dolgot lehetett készíteni, minden nap több újdonsággal. 
Ennek a hétnek az érdekessége még abban rejlett, hogy Klári nem volt itthon. Keresztanyja elvitte Sárospatakra, és egész héten ott volt náluk. Kíváncsiak voltunk, hogy fogja viselni az egész hetes távollétet mindannyiunktól, de nagyon jól érezte magát. Szerintem igencsak élvezte, hogy csak vele foglalkoztak és egyedül ő volt a középpontban. Ezt a megérzésemet a hazajövetelét követő két napos hiszti is megerősíti...


A tábor utáni hétvégén keresztelőre mentünk volna Délvidékre, de pénteken kiderült, hogy hétfőn jön az ÁNTSZ az iskolába, így a menetelünknek lőttek, ellenben egész hétvégén a suliban gályáztunk, hogy hétfőre rendben legyen minden. 
Közben Márti panaszkodott a fogára, amin egy igen nagy lyuk éktelenkedik, de fogorvos nem volt, csak hétfőn. El is vittem, és a dokinéni fúrt egy kis ablakot a fogára, hogy biztos, ami biztos, kijöhessen, ami akar, de komolyabb gondot nem látott. Valószínűleg csak a növekvő fogai nyomják egymást, és az fáj neki. Ellenben a fúrás után két nappal megint begyulladt  a mandulája. Minden bizonnyal a fogában tanyázhatott még némi baci a júniusi tüszős mandulagyulladás után, ami most visszafertőzte. Így szegény a hatodik szülinapját lázasan, doktornéni-látogatással töltötte. Pedig nagyon várta a nagy napot, már hónapokkal ezelőtt kérdezte, hány napot kell még várni. Azért így is megünnepeltük: volt kívánsága szerinti vacsora, jöttek a keresztszülei meg a papáék is vendégségbe, kapott sok szép ruhát és okosító-ügyesítő dolgokat ajándékba. ÉS a boldogság gyógyító hatással volt rá! :-)
Van egy nagy örömünk is - megszabadultunk az éjszakai pelusoktól. Megbeszéltük a nyár elején, hogy akinek szükséges, kap a lepedője alá egy darab viaszkosvászon terítőt (baleset esetére), és innentől kezdve nincs pelus. Figyelünk az esti ivásra, kb. két hétig apa éjfélkor keltegette a népet, aztán ez is elmaradt, és rájött mindenki, hogy egyedül is fel tud kelni és el tudja intézni a dolgát. Egy-két balesetet leszámítva meglett az eredmény! :-) Végre... :-)
Volt, aki élvezte a sok esőt - meg a pocsolyákat az utcán... :-)


Augusztus 20-a is tartogatott még meglepetéseket. Délelőtt Barni kint faragott a ház előtt. Egyszercsak jön befelé: - Apa, valami surrogott, aztán beleesett a homokozóba, aztán megint surrogott és nekiment a kezemnek... Nem tudta, hogy mi történt, mi sem értettük először. De aztán kiment és a homokozóban talált egy légpuskagolyót, aztán azt is megtalálta, ami a kezét találta el. Persze nem láttuk ki lövöldözött, bár az irány egyértelmű, merről jöhetett csak és kizárólag a lövés. Apa elindult körülnézni, kérdezősködött is, de lövöldözőt nem talált... Hála Istennek, hogy nem lett nagyobb baj... Tegnap is volt nagy durrogtatás, hallottuk a lövéseket, de golyó már nem repült az udvarba.
20-án délután volt az óvoda átadása a felújítás-bővítés után. Mártiék csoportja még egyszer utoljára összejött, hogy az ünnepségen szerepeljenek. Az átadás után, este is szerepeltek a városi ünnepségen, kint a téren. A szereplés után pedig ők osztották ki az új-kenyeret a nézőközönségnek. Aranyosak voltak! :-)

Most pedig már ezerrel készülünk az új tanévre. Márti például lelkesen tanulja az évnyitóra a versét, és minden nap többször is elmondja. Barni szorgalmasan olvassa a Rumini második kötetét (az elsőt a tanítónénije adta neki nyár elején, hogyha kiolvassa, kap egy tábla csokit) - ha ezt is kiolvassa, két tábla csokit kap. :-) Végre örömmel olvas!!! :-) Apa többek között gyakorolja magát a kombinatorikában - azaz készíts órarendet nehezített pályán, ha tudsz... :-) Azért megold minden nehézséget ügyesen - én nem tudom, hogy csinálja... :-) Én meg készülök az új osztályom fogadására. :-) Janka... ő elvan a maga kis világában :-) ...azért a füzeteit már becsomagolta :-).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése