Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2015. február 28., szombat

Kalevala ünnep á la Dunavecse

A történet még az elmúlt év végén kezdődött... talán írtam is róla. Judit révén, aki Mexikóban él, Budapestről kaptunk egy csomó finn kottát. Persze finnül. Ahogy kezdtem fejben készülni erre a műsorra, elővettem azokat a kottákat, amelyek magyarul már megvoltak, de az kevés volt (2). Így keresgélni kezdtem a többi között. Először hangzás alapján válogattam. Aztán gondoltam egy nagyot, és a Google fordító segítségével elkezdtem nézegetni, miről is szólhatnak a szövegek. Így választottam ki azokat, melyeket végül megtanultunk. De tudtam, hogy a kórus nagyon nem szeret idegenül énekelni, meg én is jobban szeretem, ha mindenki érti, miről is szól a nóta, így megpróbáltam énekelhető, nagyjából szöveghű fordítást készíteni a dalokból (újra segítségül hívva a Google-t). Ezt persze el is küldtem Juditnak, hogy nézze át, nincs-e benne félrefordítás, mivel én egy hangot se tudok finnül, ő viszont otthon van a témában. Áldását adta a szövegekre :-). Ezután volt még egy kis probléma - a négy dal közül 3 vegyeskarra készült. Azt tudtam, hogy az altunk simán elénekli a tenor szólamot, tehát 3 szólamunk az megoldott, de a negyedikre is szükség van a hangzás teljességéhez. Így aztán gondoltam alkalmazzuk a reneszánsz korszak megoldását erre a problémára, és a darabok hangszeres kísérettel szólalnak majd meg. Az egyiknek a befejezése sem tetszett (bocsánat a szakzsargonért attól, aki nem érti - nem szeretem, mikor egy darab dominánson zár, mert befejezetlen hatása van, még folytatást igényelne), ezért kicsit átírtam olyanra, amire a fülünk is alapból rávitt az első próbán. Volt olyan, amihez csak előjátékot írtam, hogy szépen kezdődjön el és mindenkinek a zenéből meglegyen a kezdőhangja, volt olyan is, amihez teljes kíséret készült (Tammerkoski hídon - népdal). Ezek után meg kellett küzdenem a kórussal is, mivel igencsak megijedtek a feladattól, s ráadásul az egyes szólamok, főleg az alté egymagában bizony rettenetes volt. De mikor már jól tudták, és összecsengett az egész, egyre jobban kezdett nekik is tetszeni. Összegzésül - jó mulatság, "férfi" (vagy inkább női!) munka volt! :-) Íme az eredmény:


Persze igazságtalan lennék, ha itt befejezném, mert remekbe szabott műsorfolyam volt az idén ezen az estén. Fellépetek a két iskola néptánccsoportjai 1-1 remek kis műsorral, a Gyöngyvirág Néptánccsoport, a Kék Duna Népdalkör, a katolikus kórus, és zeneiskolások zongorajátékát is meghallgathattuk. Egyszóval tartalmas este volt, méltó az ünnephez.

2 megjegyzés: