amikor már második éve nem tanítasz, mert otthon babázol, és bemész a gyerekeidért az iskolába, és az ajtóban összetalálkozol a hatodikos lányokkal, akik felkiáltanak örömükben, hogy látnak
- Zsuzsa néni!
- Megölelhetem?
- Na gyertek, nagy ölelés! - és jön mindegyik, vírus ide vagy oda, úgy maszkosan, és megöleljük egymást...
🤗🤗🤗🤗🤗
Pár nappal később egy néhány éve végzett diákunk keresett meg, hogy egy nehéz helyzetben tanácsot kérjen. Közben az is kiderült, kezébe szokta venni a Bibliáját is, csak most éppen nem értette, nem találta a választ a kérdésére.
Álmomban sem gondoltam volna mindezeket... ...úgy tűnik, mégsem hiábavaló a munkánk... 😊
SDG
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése