"A keresztény ember a 'jóléten' élete harmóniáját érti. Békében, szeretetben, teljes megelégedettségben él. Harmóniában a Teremtőjével, ezáltal önmagával és az embertársaival is. Ez az igazán vonzó 'életpálya-modell'! Az ilyen ember hozzáállása teljesen más a környezetéhez, a politikához, a fizikai javakhoz és minden egyébhez is. Amíg ez a harmónia nem valósul meg minél szélesebb körben a társadalom legkisebb sejtjeiben, a családok életében, addig nem beszélhetünk jólétről. A jólét ugyanis a táradalom lelki, szellemi és erkölcsi fokmérője. Addig anyagi javaink területén sem lesz hosszú távú javulás, amíg lelki, szellemi és erkölcsi szinten nem változik az ország!
Svájc se a természeti kincseinek, a világhírű óragyártásának, bankrendszerének köszönheti gazdagságát, hanem lelki, szellemi és erkölcsi nívójánk!
Amíg a mi népünk a harmónia helyett a káoszt részesíti előnyben és a felsorolt kincsek helyett hamis célokat, a pénzt, az anyagi javakat, a pillanatnyi élvezeteket hajhássza, marad minden a régiben! Egy kormány sem tud rajtunk segíteni, hiszen az anyagi javak maradéktalan kielégítése elérhetetlen cél!
Ha Isten és ember között az igazi kapcsolat nem áll helyre, akkor az ember a gonosz által kínált pótszerekhez nyúl, legtöbben az alkoholhoz és a droghoz. ... Kizárólag egy átfogó lelkigondozási és belmissziós programmal lehetne beteg társainkat és általuk országunkat felemelni!"
-Molnár Róbert: Egy politikus, akit rabul ejtett Isten-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése