Még ezek készültek a napokban:
Írások és gondolatok családról, keresztyén hitről, zenéről s egyebekről...
Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"
2011. május 2., hétfő
2011. április 30., szombat
Ballagás
Ma ballagott legkisebb húgocskám :-) Ő volt az egyik zászlókísérő :-) Szép volt :-)
Igehirdetés közben elhangzott egy hittanórai anekdóta, gondoltam leírom, hogy ti is derülhessetek egy kicsit :
- Mi volt a foglalkozása Simonnak és Andrásnak, a későbbi tanítványoknak?
- Rendőr!!!
- Hogyhogy???
- Hát, Jézus azt mondta nekik, hogy embereket fognak fogni!
Igehirdetés közben elhangzott egy hittanórai anekdóta, gondoltam leírom, hogy ti is derülhessetek egy kicsit :
- Mi volt a foglalkozása Simonnak és Andrásnak, a későbbi tanítványoknak?
- Rendőr!!!
- Hogyhogy???
- Hát, Jézus azt mondta nekik, hogy embereket fognak fogni!
| Húgaimmal :-) |
| Totyogi :-) |
Alkottam...
| virágcserép-dísz |
| könyvjelző |
Az alkotásra egy korábbi bejegyzésem tárgya ösztönzött, és hát alig tudtam késő este abbahagyni... készülnek a fejemben a további ötletek :-) Ezek a fagyöngyök hihetetlenül fel tudnak dobni mindent!
2011. április 28., csütörtök
In memoriam B. M.
Osztálytársam volt. Évekig a padtársam is. 5 éve derült ki, hogy agydaganata van. Sokszor műtötték, végigjárta ennek a nyomorult betegségnek minden szenvedését. Közben szívesen beszélgetett minden ismerősével, akivel összefutott. Osztálytalálkozót akart mindig szervezni, de ebből nem lett semmi.
Nagypénteken ment el, ma kísértük utolsó útjára. Nagyon sokan voltunk a temetőben. Az osztályunknak kicsit több, mint fele tudott ott lenni. Sírt az Ég is... borzasztó régen nem esett már eső, de a temetés alatt végig zuhogott... ahogy vége lett a szertartásnak, az Ég is abbahagyta a siratást...
Sokat imádkoztunk Érte az imaközösségben. Azért is, hogy megtalálhassa a békéjét Istennel. Bennem mindig ott volt, hogy jó-jó, hogy imádkozunk, de valakinek szólnia is kéne egy-két szót erről Vele. De sose volt bátorságom elmenni Hozzá. Egyszer, egy évvel ezelőtt, mikor sógorom evangélizált nálunk, elmentünk Hozzá, de nem volt otthon. Azóta nem volt bátorságom... Hová rakjam a gyerekeimet? Hogy oldjam meg? Kifogást mindig találtam, de igazából csak féltem a beszélgetéstől, a bizonyságtételtől... Szégyenlem magam emiatt. Ez megint egy olyan küldetés volt, amire indított volna Isten, de én nem mertem elindulni...
"Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled,
Felfedi titkát minden szív előtt.
Egy lélekért se érjen vádja téged,
Hogy temiattad nem látta meg Őt.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!"
-Ref. Ék. 397. dicséret-
Annyira szeretem ezt az éneket! És mégsem tudtam megtenni... Könnyű elbújni a számítógép mögé, de szemtől szembe beszélgetni nehéz... Hogy fogok elszámolni Istennek a gyávaságommal?
És Ő vajon megtalálta a békéjét Istennel?
És Ő vajon megtalálta a békéjét Istennel?
Mosolyország
Egy felhívást olvastam Mammka révén. A Mosolyország Alapítvány számára kérnek benne egy kis segítséget: egyszerű ajándéktárgyak készítését. Ha van kedved, és szíved segíteni, olvad el KÉKMADÁR bejegyzését !
"A mosoly egy olyan görbe, amely mindent kiegyenesít."
Ezt a linket is egy kedves ismerősöm küldte. Tanulságos, érdemes végignézni!!! :-)
Gitárkoncert
Ezt a linket egy kedves ismerősöm küldte. Érdemes megnézni: 5 észak-kóreai kisgyerek gitározik rajta (nagyobb a gitár, mint ők :-). Nagyon aranyosak!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
