Isten tenyerén

Isten tenyerén
"Életem ott van Isten tenyerén azért nem félek én. Bármi fáj nekem, mosolyog a szemem. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom. Rám törhet vadul ezer baj, veszély, Isten így szól: Ne félj! Miért is? Mitől is félhetnék én? az Isten tenyerén!"

2016. június 28., kedd

Kegyelemből, hit által :-)

A párom szombaton megkapta a negyedik diplomáját is. 
Nem kérkedik vele, még szinte el sem hiszi, hogy ez is sikerült. 
Minek neki a négy diploma? Nem azért, hogy dicsekedhessen, milyen okos és ügyes, csak éppen folyamatában mindig elvégezte azt az iskolát, amire a munkájához szüksége volt. 
Hihetetlen volt ez a két év. Hét közben az iskolában volt látástól mikulásig (mivelhogy iskolaigazgató), szombaton meg az egyetemen, 70 km-re itthontól. Vasárnap a gyerekmunkát csinálta rendületlenül a gyülekezetben (s a gyerekistentiszteleten részt vevők száma nemhogy csökkent volna, de egyre növekedett...).  Ennek a tanévnek az őszén ráadásul párhuzamosan elvégezte a pedagógusminősítő, tanfelügyelő tanfolyamokat is, ami szintén elég húzós volt, sőt, portfóliót írt - bővített, átesett a minősítésen és mesterpedagógus is lett az említett tanfolyammal együtt. Második félévben pedig elkezdte a minősítéseket, szinte minden hétre jutott belőlük, ami rengeteg háttérmunkával jár, mert ki kell előre értékelnie az adott portfóliókat, s egyebeket. S emellett fejezte be az egyetemet. Hihetetlen. Összeszámoltuk, hogy csak ebben a két tanévben 10 tanfolyamot, továbbképzést csinált meg az egyetem mellett. Nem szórakozásból, hanem muszájból.  
És nem dicsekszik, csak teszi a dolgát. Ő is tudja, hogy az Isten rendelte így ki neki ezeket a feladatokat és Ő adott hozzá erőt is, hogy így végig tudta csinálni. 
(Én pedig csak zárójelben teszem hozzá, hogy a rossz nyelvű irigyei, akik gonoszságokat pletykáltak az elmúlt időben a végzettségével és a munkájával kapcsolatosan, nyugodtan megpukkadhatnak a szégyentől...)

2016. június 20., hétfő

Nagyon jó tanévzárás

Van három kitűnő tanuló gyerekünk - honnan örökölhették, az rejtély... :-) Ma az Alexandra könyvesboltban be is váltották az ötöseiket különböző %-ú kedvezményekre, remélem olvasni is fognak ezek után... :-)
Janka elballagott mégpedig a Jean Toth díjjal a zsebében. Rajzaiból a suliban kiállítás is nyílt. A díj eredetéről: Jean Toth - azzal a kiegészítéssel, hogy mind a két általános iskola 1-1 diákja kapta/kapja ezt a díjat. Eredetileg 10 évig élt volna ez a díj, a mostani csak ráadás, mert olyan jól gazdálkodtak az összeggel, hogy erre az évre is jutott még belőle... :-)
Barni ismét elnyerte a suli jó tanuló - jó sportoló díját. :-)
A két kislányt a sikeres felvételijük után ma beírattam a dunaújvárosi zeneiskolába, ahol szeptembertől zongorázni fognak tanulni. Már nagyon várják.
Apa ma sikeresen leállamvizsgázott vallástanár szakon a Károlin, ezzel a negyedik diplomája is a zsebében lesz hamarosan. :-)
Anya megint az év (egyik jutalmazott) pedagógusa lett - miért? Mivel érdemeltem ki már megint????? Nem csak én dolgoztam....

Mindenesetre az idei évvel magam is meg vagyok elégedve. Egy éve rettentően ki voltam bukva, el voltam fáradva. Most nem. Miért?
Változatos volt - Zsombort egész második félévben minősítésekre hordtam, ami számomra is élményekben gazdag volt.
Kutattunk - iskolatörténet témakörben, mivel szeretnénk megírni az iskolánk történetét, ahogy már korábban írtam erről. Nagyon izgalmas volt és még nem végeztünk a kutatnivalóval, tehát most is az. Közben új ismeretségekre bukkantunk, sőt, nem várt segítségeket is kaptunk, ami számomra csodaszámba megy - pl. a polgári iskola összes fellelhető évkönyvét megkaptuk kölcsönbe, ami tényleg csoda, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy ezeket mindet megtaláljuk. :-)
Oktatási sikereim is akadtak - egy magatartászavaros kisfiúval sikerült dűlőre jutnom az óráimon, amit az idei év egyik legnagyobb ajándékának tartok. Aztán az osztályomban az egyik fiú 5 tárgyból is javított tavalyhoz képest, ami megint csak nagy szó, bár nem az én érdemem, de nagyon örülök neki. Egy másik fiúnál nagyon rezgett a léc már februárban, hogy túl fogja hiányozni magát, de mivel korábban már bukott emiatt, most összeszedte magát, és nem hiányzott többet év végéig, és emellett egész jó bizonyítványt produkált. Ő volt az egyetlen a túlhiányzósok közül, aki erőt vett magán és így eredményesen fejezte be az évet. Ez is hatalmas öröm számomra. 
Bevált a Very Good matricázás. Sokkal kevesebb baj volt a gyerekekkel, eredményesebb órákat tudtam tartani, sokkal kevesebb energiámba került a fegyelmezés. A gyerekek nagyon szerették a matricázást és a jutalmakat is. Ráadásul ahol a matricákat csináltatom, ott is értékelik ezt a pedagógiai hozzáállásomat, és áron alul készítik nekem a matricákat. Év végéig több, mint 2000 matricát osztogattam szét a gyerekek között. Remélem, jövőre ennél is többet tudok osztani! :-)
Rengeteg ppt-ot késztettem az ének és egyházi ének órákhoz, amit szintén élveztem és színesebbé, gazdagabbá tette az óráimat a képekkel, térképekkel, rengeteg zenehallgatással, videókkal. Az alsós színezők tárháza is nagyot bővült a gyerekek nagy örömére.
Az iskolaévünk is nagyon tartalmas volt az idén, amiről a honlapunkon is beszámoltam bőségesen. 
Szóval - még sok ilyen tanévet szeretnék!!!! :-)

2016. június 6., hétfő

Barni Sukorón

Vasárnap Sukorón rendezték meg a kajak-kenu diákolimpiát. A mieink is mentek. Egyedül Barni hozott érmet a csapatból. A korosztályában 8 futamot rendeztek és minden futamot külön díjaztak. Barni a saját futamában, 500 m kajakon 3-ik lett, így egy szép bronzérmet hozott haza. Nagyon boldog azóta is, madarat lehetne fogatni vele. Azt mondta, már piszkosul fájtak a kezei a vége felé, de mindent beleadott, mert az a gondolat adott neki erőt, hogy apa és anya bízik benne... 
Igazi kis küzdő. Miután hazajött, nekiállt súlyzózni... :-)

2016. június 2., csütörtök